Délmagyar logó

2017. 05. 23. kedd - Dezső 15°C | 25°C Még több cikk.

Kölcsönbicikli

"Amikor a bűnügyi helyzetről esik szó, szokás azt mondani, hogy ami nálunk van, az nem közbiztonság."
A mexikói José Eduardo szerint Magyarország biztonságos hely. A 19 éves fiatalember mehetett volna tanulni Koreába vagy Tajvanra, ő mégis Hódmezővásárhelyt választotta, és utóbb azt mondta, jól döntött. Eduardóról áprilisban írta meg az újság, hogy még otthon lakott, amikor édesanyját és testvérét elrabolták. A család alkudozott a bűnözőkkel, akik először lehetetlenül nagy pénzt kértek, de aztán engedtek valamennyit, és így sikerült megállapodni. Utóbb kiderült, a rablók hosszú ideig figyelték a családot, kiismerték a szokásaikat. Volt rá elég emberük: mivel kevés a munka, nagyon sokan csapódnak bandákhoz, élnek bűnözésből. Az Index megírta, hogy egy másfél milliós mexikói város, Ciudad Juárez a Föld legveszélyesebb városa, tavaly ott 100 ezer lakosra 130 gyilkosság jutott. Irak fővárosa, Bagdad – ahol szinte még háborús állapotok vannak – csak a 10. ezen a listán, mert ott 100 ezer emberre csak 40 erőszakos halált számítottak.

Ezt azért érdemes leírni, mert amikor a bűnügyi helyzetről esik szó, szokás azt mondani, hogy ami nálunk van, az nem közbiztonság. Az. Legföljebb nem olyan, amilyennek látni, érezni szeretnénk. Ugyanolyan tényezők befolyásolják, mint Mexikóban, és az elmúlt két évtized egyik legfontosabb tapasztalata szerint hosszú távon csak ott lehet javítani rajta valamennyire, ahol a rendőrséget segíti az önkormányzat, és az emberek nem az ablakból figyelik, utoléri-e a szaladó rendőr a csibészt. Hódmezővásárhelyen körzetekre osztották a várost, mindegyiknek van saját rendőre. A makói képviselő-testület pedig szerdán döntötte el, hogy több mint 40 millió forintból a rendőrséggel közösen kamerákat szerelnek fel, és a felvételeket egy hétig megőrzik. A városi tévé kamerájába nézve a polgármester arra kérte a makóiakat, figyeljenek egymásra, legyenek óvatosak, ne hagyják, hogy pénzt csaljanak ki tőlük jól öltözött úriemberek. José Eduardo édesanyja nyilván mosolyogna ezen – és azon is, hogy Makón néhányan most azon tűnődnek, vajon a kamera képét figyelő rendőr tényleg a bűnözőkre kíváncsi-e, vagy arra is, melyik ellenzéki politikus kivel beszélget hosszan az utcán.

Néhány nappal a mindszenti kompnál lezajlott híres verekedés előtt a Tiszán kempingeztünk, Mindszent alatt. Csónakkal voltunk, be akartunk menni a városi boltba. Az első horgász, akit a parton lévő hétvégi házak előtt megszólítottam, azonnal útba igazított, és meggyőzött: vigyem el a biciklijét, azzal hamarabb megfordulok. Akkor láttuk egymást életünkben először. Utóbb gondolkodtam el rajta, látszott: meg se fordul a fejében, hogy ez az ismeretlen örökre elviheti a biciklijét. Vajon ha majd biztonságosabb ország lesz a miénk, erősebb rendőrséggel, öntudatosabb polgárokkal, megmarad-e még ez a békebeli bizalom? Jó lenne, különben nincs sok értelme az egésznek.

Olvasóink írták

  • 3. tuskóhopkins 2009. augusztus 31. 09:53
    „1. dodó: "liberálcionista " ... Szép, árulkodó fogalmazás. Jóindulatról, nyitottságról, pozitív beállítottságról tesz tanúbizonyságot. Nehéz lehet együtt élni önmagaddal...”
  • 2. bakosandras 2009. augusztus 28. 12:08
    „Kedves dodó! Szváziföldi adósrabszolga még nem tanult Hódmezővásárhelyen, de ha erre is sor kerül, meg fogjuk szólaltatni az illetőt, csak hogy igazad legyen.”
  • 1. dodó 2009. augusztus 28. 11:56
    „Meg kellene szólaltatni egy szváziföldi adósrabszolgát is, hogy még jobban kidomboríthassuk, milyen szép és jó és biztonságos a mi liberálcionista demokráciánk!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A boldogság nyomában

"Az ötvenkilós hölgy mindennap edz, hogy jó kondiban legyen, és bevegyék a seregbe." Tovább olvasom