Délmagyar logó

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -8°C | 4°C Még több cikk.

Komoly cég

"Mert nem vagyunk mi élhetetlenebbek, mint a többi nép."
„Hívj, vagy gyere el személyesen, és győződj meg a cég komolyságáról!" Komoly emberismeret áll az ilyen mondatok mögött. Akik így hirdetik külföldi munkalehetőséget közvetítő vállalkozásukat, tudják, hogy a negyvenes-ötvenes éveiben járó munka nélküli magyar ember megörül, és hátra is dől, amint idáig ér az olvasásban. „Nyugi, nem foglak becsapni" – ezt ő így fordítja le, és megnyugszik. Nem zavarja, hogy letegezik, ezt inkább a célszerűség jelének tulajdonítja, vagy annak, hogy a vállalkozás fiatalokra számít. Majd megmutatja ő, hogy tud úgy dolgozni, mint egy huszonéves. Aztán rájön, hogy mégsem olyan kerek a történet. Bár ő kifizette az útiköltséget, és el is viszik autón Olaszországba, ott kiderül, mennyi mindenen és milyen sok emberen múlik az, hogy állást kapjon. Várni kell, senki sem beszél érthetően, semmi sem világos, csak az, hogy nincs munka, nem is lesz, és ő nem hibáztathat senkit, csak saját magát és a „korlátlan lehetőségeket".

Mielőtt Magyarország csatlakozott az unióhoz, arról írtak az újságok, hogy a szabad munkavállalás joga elsősorban a fiataloknak kínál esélyt. Sok fiatal indult el – de velük együtt olyan középkorúak és idősebbek is, akik itthon nem tudtak elhelyezkedni, de nem akartak támogatásból élni. Komoly és komolytalan cégek sora foglalkozik a közvetítésükkel, felkészítésükkel. Ide lehetne írni, de nekik már nem újdonság, hogy milyen sokan próbálnak élősködni rajtuk. Olyan iskolát járnak ki most, őszülő fejjel, amilyenről itthon maradó kortársaiknak fogalmuk sincs. Tudják már, miért meggondolandó ebben a korban egy ilyen vállalkozás; miért hátrány az, hogy nyugodtabb világban szocializálódtak, ahol nem akarták átverni őket lépten-nyomon; hogy ahhoz szoktak hozzá, nyelvet csak muszájból lehet tanulni. A legtöbben mégis eljutnak odáig, hogy megmutathatják, tényleg tudnak dolgozni. Mert nem vagyunk mi élhetetlenebbek, mint a többi nép.

Hallottam egy csőszerelőről, aki Németországba ment munkát vállalni, többedmagával. Társai panaszkodtak, hogy drága az ennivaló, nem tudnak annyi pénzt hazaküldeni a keresményükből, amennyit eredetileg terveztek. „Márpedig lehet itt olcsó kaját venni" – mondta nekik. „Miért, te mit eszel?" – kérdezték a kollégák. „Itt van, ezt ni!" – vette elő a konzervet. Elmagyarázta, hogy csinál ebből fasírtot a sült krumpli mellé, de lecsóhoz is jó, vagy csak kenyérre kenni. A konzerv címkéjén nem volt kép, csak fölirat. „Tudod, mi az, ami ide van írva?" Nem tudta. A hundefutter azt jelenti: kutyaeledel. Végül együtt nevettek. És tényleg, lehet nevetni ezen, de mint cseppben a tenger, ebben a történetben is ott csillog a mai Magyarország.

Olvasóink írták

  • 4. tuskóhopkins 2010. április 27. 22:58
    „András,
    én pedig a választ köszönöm. Reméltem is, hogy válaszol.
    Minden jót.”
  • 3. őrgróf 2010. április 27. 20:51
    „András! Tudod, csatlakozok. ( azért némi nyelvtudás nem árt. az állatoknak való konzerven pedig MINDIG fel van tüntetve acélcsoport. képpel is. persze néha jobb a minősége, mint az embereknek szánt kajáé...)
    Sajnos sok embert megvezetnek, és nehéz ellenük tenni valamit is. DE KELL!!! Nem szabad hagyni, hogy honfitársainkat bepalizzák.”
  • 2. bakosandras 2010. április 27. 17:46
    „Köszönöm.
    Ezt elteszem. :)”
  • 1. tuskóhopkins 2010. április 27. 13:04
    „Kedves András,
    ha csak időm engedi, olvasom a nevével jelzett írásokat. Alapjában közel áll hozzám a stílusa, témaválasztása és -kezelése, hangvétele. Humanizmus - ha egy szóval kéne jellemezni a cikkeit. Ez a jegyzet is ilyen. Jellemző módon nem kelt akkora komment-visszhangot, mint más témák - de ez nem is baj. Jó, hogy ilyen hang is megszólal a Démagyarországban. Legalább néhányan (kevesen) őriznek még valamit abból az értékből, aminek köszönhetően ez a lap száz éven át fönnmaradt.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új vízió

"Az MSZP számára talán hasznosabb is volt ez a megrázó vereség." Tovább olvasom