Délmagyar logó

2017. 04. 28. péntek - Valéria 14°C | 23°C Még több cikk.

Kötelező túlóraszám

"Ez akkor sem jó megoldás, ha - ne legyünk naívak - a kormány a kiadáscsökkentés érdekében keresi a gazdaságilag hatékonyabb megoldásokat. Iskolánként elbocsáthatnak ugyan tanárokat (vagyis hatékonyság címén spórolnak), de az iskolában maradók ugyanabban a kevéssé hatékony rendszerben dolgoznak tovább - és többet, ugyanannyiért."

A magyar iskolákban feszülten várják, mi is szerepel majd konkrétan a kormány tervei között a magyar iskolarendszer úgymond hatékonyabbá tételéről. Az eddig megjelent rövidített kormányprogramból annyi vehető ki, hogy valamilyen módon felemelik a pedagógusok heti kötelező óraszámát.

Az iskolákból származó vélemények szerint a pedagógusok jelentős része 20 órával is meglehetősen intenzív munkát végez. Bár a kormányzati anyagokban sehol nincs erre utalás, a 20 órás iskolai munka nem annyira laza, mint ahogy egy kívülálló gondolja. Egy tanítási órához legalább ennyi idejű felkészülés és dolgozatjavítás tartozik. Az iskolák mindennapjaiban magától értetődő iskolaszervezési feladatok, túlórás munkák, délutáni foglalkozások, értekezletek, fogadóórák, versenyfelkészítések, és pályázatok további munkaidőt jelentenek. Részrehajlás nélkül megállapítható, hogy egy olyan iskolában, ahol a pedagógusok részt vállalnak az iskolai tevékenység fejlesztésében és szervezésében, vagyis az iskola nem vegetál, a plusz heti 4 óra (valójában több) az osztályteremben elvégzett munkát gyengítheti.

Ha az iskolákban ténylegesen elvégzett munkákból indulunk ki, egy kötelezőóraszám-emelés semmit nem változtat majd az oktatás hatékonyságán. Növeli a tanórai munkát, és változatlanul hagyja az osztálytermen kívüli, sokszor nem pedagógiai jellegű munkaterheket. Ez akkor sem jó megoldás, ha - ne legyünk naívak - a kormány a kiadáscsökkentés érdekében keresi a gazdaságilag hatékonyabb megoldásokat. Iskolánként elbocsáthatnak ugyan tanárokat (vagyis hatékonyság címén spórolnak), de az iskolában maradók ugyanabban a kevéssé hatékony rendszerben dolgoznak tovább - és többet, ugyanannyiért.

A kormány által idézett nemzetközi összehasonlítások azt mutatják, hogy Magyarországon kevesebb kötelező óraszámmal (583 1-4. osztály, 555 feljebb) tanítanak a pedagógusok. Ezt az összehasonlítást azért sem teljesen igazságos az elvégzett munka kapcsán felhozni, mert nincsenek benne a túlórák és a délutáni foglalkozások, valamint mivel az OECD statisztikája 60 perces órákkal számol, és a magyar oktatás esetében azt korrigálja 45 percre. Ha a magyar heti kötelező 20 órát megszorozzuk 36-37 héttel, 700 fölötti eredmény jön ki, s ez akár jelentheti azt is, hogy a magyar tanároknak ugyanannyi órára kell felkészülniük, mint a nyugat-európaiaknak, de óráik rövidebbek.

Az oktatási kiadásokat, mint azzal az önkormányzati ciklusok mindegyike találkozott már az elmúlt években, mégis indokolt felülvizsgálni. A magyar oktatási rendszer legfőbb problémája sajnos az, hogy egyre kevesebb a gyerek. Iskolaösszevonásokkal, osztálylétszám-növeléssel lehet szűkebbre és szűkebbre venni a rendszert, de a problémán egy olyan kormányprogram segítene, amely a demográfiai csökkenés megállítását tartja szem előtt.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A színiszalmonella

"Fölkapaszkodott a világot jelentő deszkákra, és nagyelőadást rendezett a székesfőváros némely… Tovább olvasom