Délmagyar logó

2016. 10. 01. szombat - Malvin 11°C | 24°C

Külön kassza

"Algyő is hasonló körülmények között, hasonló megfontolásokból szakadt el Szegedtől 1997-ben, a nemzeti olajtársaság helyi adójára bazírozva."
Egy kétkeresős családban a házasság érzelmi kiürülésének egyik fokmérője, amikor a felek külön kasszára mennek. Ezt mindig a lényegesen többet kereső egyén szorgalmazza, társa pedig nem tehet mást: beleegyezik. A több pénzt hazalapátoló, általában hímnemű fél kijelenti, hogy azontúl csak a rezsi és a konyha ráeső részét hajlandó állni, de a másik fél úgymond luxuskiadásait nem finanszírozza. Innen már csak néhány lépés a bíróság.

Települések esetében is ugyanígy, erőből lehet cselekedni. Sosem a szegény városrész kezdeményez, hanem az a kerület, amelyik adottságai folytán, vagy a véletlen szerencsének köszönhetően jobb anyagi körülmények közé kerül. Most éppen a mintegy 17 ezer lelket számláló Csongrád város mindössze 1100 lakossal rendelkező Bokros városrésze gondolja úgy, elég volt a nagy testvér öleléséből. Az ő közigazgatási területükön található ugyanis az a multinacionális állateledel-gyártó cég, amelyik több százmillió forintos helyi iparűzési adót fizet Csongrádnak. Ebből szerintük kevés csordogál vissza.

Még friss az emlék: Algyő is hasonló körülmények között, hasonló megfontolásokból szakadt el Szegedtől 1997-ben, a nemzeti olajtársaság helyi adójára bazírozva. Algyő nem bánta meg a leválást, és bizonyára Bokros se bánná utóbb, amennyiben a gyár az idők végezetéig ott is maradna. Csongrád nyilván veszítene, de túlélné – a nagyobb városok nehezebben csuklanak össze –, mint ahogy Szeged is veszített. De hát nincs a világon olyan válóper, amelyikben ne lenne kárvallott.

Az elszakadás azonban nem mindenütt sikertörténet, lásd a szegénynek végképp nem mondható Zamárdi és Szántód válását. A szegény, ugyanakkor öntudatban, hagyományőrzésben gazdag kis falvak pedig akár le is húzhatnák a redőnyt. Számos, a múlt rendszerben kényszerből összepárosított dunántúli falu vált ugyanis külön a demokráciában. Ma mindegyikük költségvetése csak arra elegendő, hogy a polgármester és a hivatali alkalmazottak bérét, a legfeljebb tíz önkormányzati képviselő tiszteletdíját kifizessék. Az óvodát már rég megszüntették, az iskola most zár be. Mindez nem számít: az a fontos, hogy az önállóság megmaradt.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mit nekünk lélektan!

"Csak néhány adat emlékeztetőül: 1990 júliusában a 98-as benzin, amit manapság mindenféle prémium… Tovább olvasom