Délmagyar logó

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 7°C | 15°C Még több cikk.

Labdaszamba

"Úgy mesélik, Barcelonában a kisdiákok egyszerűen nem hajlandók eltűrni szájukban a fogszabályozót, amióta egy brazil legény, bizonyos Ronaldinho terelgeti a labdát a katalán főváros világhíres focicsapatában."
Úgy mesélik, Barcelonában a kisdiákok egyszerűen nem hajlandók eltűrni szájukban a fogszabályozót, amióta egy brazil legény, bizonyos Ronaldinho terelgeti a labdát a katalán főváros világhíres focicsapatában. Gondolom, mostanság már a fogorvosokat is elzavarják a környékről, hiszen „ezerfogú", csupamosoly világsztárjuk immár fenn trónol a világ labdarúgásának tetején, aranylabdásként nevethet a világ, de leginkább a tőle idegbajt kapó hátvédek képébe.

Ha rajtam múlt volna, a barcelonai szülők és fogorvosok kálváriája hamarabb elkezdődik. Ugyanis Ronaldinho valami olyat tudott már tavaly, tavalyelőtt is a világ legszerethetőbb játékáról, amit senki más ebben a darálós, pénz- és sikerhajhász, gladiátorokat harcba küldő focicirkuszban. A játék minden rezdülését élvezve, harsányan kacagva bűvöli a labdát, s oly szemtelen természetességgel ülteti fenékre a megfékezésére szövetkező játékosokat, hogy az már szemet kápráztató, lelket bizsergető.

Ja, kérem, olyan fogakat, mint amilyeneket Ronaldinhónak adott a Teremtő, nem is lehet csikorgatni, az már szent igaz. Ezért inkább szambázik, a lábfejéhez ragasztott bőrlabdát hívja táncba. Elég egyetlen mozdulata ahhoz, hogy belássuk: Ronaldinho esetében el kell feledkeznünk olyan fogalomról, mint mondjuk védelmi hiba. Ugyanis a nyurga brazillal szemben akkor is tehetetlen lenne az ellenfél, ha vasbeton bunkerből építené ki, szögesdróttal koronáztatná sáncait.

Azt persze remélni sem merem, hogy Ronaldinho a jövő futballjából nyújt nekünk egy kis ízelítőt, amikor ama „galaktikus" Real Madridot alázza. Mert hát Ronaldinho csupán egy született erre a földre, s száz évig aligha lesz méltó követője. Azt viszont nem nehéz megjósolni, hogy Németországban, a világbajnokságon nagyot kaszálhatnak azok az andaxinárusok, akik a brazil csapat fellépése előtt felkeresik az ellenfél öltözőjét. Persze Ronaldinho ezen is csak nevet majd, sarkáról az orrára emeli a labdát, hogy aztán a térdéről a bokájára pörgesse, és száguldjon vigyorogva a kapu felé. A földi halandó pedig mi mást is tehet majd, mint ámul és tapsol, s áldja szerencséjét, hogy ezzel a tehetséggel egy időben élhet a kéknek nevezett bolygón. S hogy örömünk sokáig tartson, Ronaldinho egészségére féltőn vigyázzanak az angyalok. Mert fogadni mernék, ők is ott tülekednek a felhők szélénél, hogy a legjobb helyről nézhessék az ifjú brazil labdatáncát.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Féltengelyszerviz

"Sivatagi utakon is vannak iszonyatos buktatók, mégse lehet látni oda kitelepült autójavítókat. Azt… Tovább olvasom