Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Lehetőségek leltára

"Gáz és ár! Gáz, de mégis így kezdődött és zárul ez az esztendő. A gázárvita megmutatta, milyen önző erők mozgatják a nagyhatalmakat, mennyire törékeny a kőolajra és származékaira fölépített világ energetikai egyensúlya."
Leltár miatt zárva! Az utcabeli kis bolt bejáratán e tábla fityeg minden év fordulóján. Évzárás = mérlegkészítés. Lapunk most is segít a leltározásban. Összegyűjtjük és átadjuk az olvasónak, mire volt képes a világ, s benne Magyarország 2006-ban. Egy ilyen lista azonban nem csak a tényeket, hanem az elmulasztott lehetőségeket is mutatja.

Gáz és ár! Gáz, de mégis így kezdődött és zárul ez az esztendő. A gázárvita megmutatta, milyen önző erők mozgatják a nagyhatalmakat, mennyire törékeny a kőolajra és származékaira fölépített világ energetikai egyensúlya. Most meg a gázár körüli hazudozás mond el mindent az itthoni hatalom természetéről, a kompenzáció pedig az űrlaptöltögető kisember igazodási trükkjeiről.

Többségben vagyunk mi, kisemberek. Mégsem e többség alapérdekei mentén rendeződik el a világ. Talán éppen azért, mert még az alapérdekekben sem vagyunk képesek megegyezni. S ez az, amit a most kimúló esztendő fontos jellemzőjének vélek. Az alapérdekek megfogalmazására, a különbözőképpen gondolkodó emberek közötti megegyezésre tett képtelenné minket a politika.

A pártok közti huzavonából és tilitoliból ebben az „elkúrós" esztendőben végzetes megosztottság lett. Véget ért az országgyűlés 2002–2006-os ciklusa, amelyben a képviselők 574 törvényt és 488 határozatot fogadtak el. De e számok (a költségvetési adatokhoz hasonlatosan) elfödték a valóságot: a semmittevést, amit újraválasztása után maga a miniszterelnök ismert el. Ám a balatonőszödi beszéd értelmezésében máig sincs megegyezés, a kialakult erkölcsi válság kezelésére máig sincs gyógymód. A politikai nézetkülönbség párokat és családokat darabolt föl, baráti kapcsolatokat trancsírozott szét, de a tisztánlátásban is végzetes zavarokat okoz. Mintha nem lenne közös pont, amiben egyetérthetnének a pártok egymással, meg a pártok a néppel (választókkal és az urnáktól távol maradókkal), no meg ember az emberrel.

Pedig a választás súlyát éppen eléggé érzékelhette minden fél, hiszen voksolásból nem volt hiány a mögénk kerülő esztendőben. Szavaztunk országgyűlési képviselőjelöltekről, aztán a helyhatóságról. Meg is született a törvényes végeredmény, de ezzel nem kész a leltár. Tény, az országgyűlési képviselőkről és a politikáról véleményt mondott szavazatával több mint hárommillió magyar, ám közel kétmillió hallgat. A helyhatóságról az arra jogosultak több mint 53 százaléka határozott, de ez nem feledtetheti, hogy majdnem minden második szomszédunk magába fojtja mondandóját.

Az esztendő elején még úgy tűnt, az év végi közmérleg pozitív oldalára tehetjük a sorsfordító 1956. év jubileumi ünnepét. Ám elérkezett a nevezetes október, és végképp összetört az együtt ünneplés és az 1956 lényegében való egyetértés reménye. Ezt az ünnepet is fölfalta a politika.

„... immár kész a leltár./ Éltem – és ebbe más is belehalt már." – mondja József Attila. De egy nép, egy ország leltára más. Ott muszáj a jót is fölmutatni. Erre alkalmas az állandó értékekről készült felmérés eredménye. Márpedig egy 1982 óta ismételt vizsgálat szerint a magyaroknál folyamatosan az elsőszámú érték a bátorság és a gerincesség. Itt a lehetőség a bizonyításra. Kezdődik az új év.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nagy durranás

"Fekszem az ágyban, átpörgetem fejemben a napot, elképzelem a holnapot. Képek, karikák, pálcikák,… Tovább olvasom