Délmagyar logó

2017. 04. 23. vasárnap - Béla 5°C | 14°C Még több cikk.

Lézerkorszak

"Ami azt jelentené, eljutott az emberiség az eszményi energiaforráshoz."
A világ számos pontján, ahol eddig nem volt érdekes, hol van Szeged, mostantól az lesz. A szinte beláthatatlan lehetőségeket rejtő lézerkorszak krónikáját ugyanis hamarosan Szegeden is írják. Talán először adatik meg a történelemben Magyarországnak, hogy egy tudósnak nem kell Amerikába mennie ahhoz, hogy Nobel-díjat szerezzen, elég, ha eljön Szegedre.

Ha egy miniszterelnök egy héten belül kétszer látogat ugyanabba a városba, annak komoly oka kell, hogy legyen. Bajnai Gordon múlt szombaton azért járt Szegeden, hogy bejelentse, 100 milliárdos kormánygaranciával és teljes diplomáciai offenzívával lobbiznak az európai lézerközpont szegedi helyszíne mellett, tegnap viszont azért jött, mert átadták a térség legnagyobb, az ország energiabiztonsága szempontjából kulcsfontosságú stratégiai gáztározóját. S ha már lúd, legyen kövér! A gáztározó átadásával egy időben szállt fel a fehér füst Prágában. A 13 európai tagországból álló konzorcium döntött: a cseh főváros mellett Szeged lesz a világ legnagyobb lézerkutató vállalkozásának fő helyszíne. A miniszterelnök természetesen kihasználta az alkalmat, elsőként jelentette a jó hírt a szegedieknek, Szegeden.

Brüsszeli formaságok persze még hátravannak, de mostantól tartozunk önmagunknak azzal, hogy közelebbről is megismerkedjünk ezzel az újabb hungarikummal, szegedikummal, a lézerrel. Ha jól körülnézünk, már most is benne van a lézer „keze" mindenben: a CD-től a nyomtatóig, az internettől a GPS-ig, a bolti vonalkód-leolvasótól a sebességmérőig, a tartós szőrtelenítéstől a tetoválások „leradírozásáig", a fémmegmunkálástól a sebészetig.

A lézernek nevezett csoda egy olyan tökéletesen rendezett fénynyaláb, amely majdhogynem tetszőleges mennyiségű energiát képes pontszerűen, parányi területen (akár a négyzetmilliméter tízmilliomod részére) továbbítani. Gondoljanak egy hajszálra, amibe betűket gravíroznak, vagy egy molekula belsejére, ahol fénysugárral dolgoznak.

Míg egy CD-lejátszóban a lézerdióda fényéhez századannyi energia elegendő, mint egy zseblámpához, a szuperlézerek teljesítményéhez viszont a laikus számára irracionális mértékegységeket társítanak a szakemberek – petawatt (1000 billió watt), pikoszekundum (a másodperc egybilliomod része), 100 millió Celsius-fok (a napban „csak" 10 millió fok van) –, amelyek viszont már a magfúzióhoz is elégségesek lennének. Ami Bor Zsolt szegedi akadémikus szerint azt jelentené, eljutott az emberiség az eszményi – szinte korlátlan és környezetvédelmi szempontból is tiszta – energiaforráshoz. Addig persze ki lehet még osztani pár Nobel-díjat a témában, reméljük, szegedi kutatóknak.

Olvasóink írták

  • 3. Natasa 2009. október 05. 10:37
    „"Talán először adatik meg a történelemben Magyarországnak, hogy egy tudósnak nem kell Amerikába mennie ahhoz, hogy Nobel-díjat szerezzen, elég, ha eljön Szegedre."
    Egy főszerkesztőhelyettesnek illene tudnia SZEGDEN, hogy Szent-Györgyi Albert, SZEGEDEN végzett kutatásaiért, SZEGEDRŐL utazott ki átvenni a Nóbel-díjat:
    "...a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért."
    Szóval volt egy már a történelemben kedves Örfi úr!”
  • 2. Raziel 2009. október 02. 16:14
    „Viola Zoltán, fogadd őszinte gratulációmat, hogy te voltál az első, aki megálmodta ezt! Igaz csak részecskegyorsitóról szólt a könyved a "Dagik"-ban, de a lényegen mit sem változtat. Sok energia :)”
  • 1. zeuszka 2009. október 02. 15:16
    „Remélem én leszek az első akinek a hajszálára ráírják "zeuszka" )))”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Felépítés

"Mostanában meglehetősen hálátlan feladat a létszámgazdálkodás az autóipari beszállítóknál." Tovább olvasom