Délmagyar logó

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 20°C | 34°C Még több cikk.

Made in China

JEGYZET - "Kínában minden adott: lelemény, kitartás, munkás kéz – divatosabb szóval humánerőforrás –, valamint tőke."
Made in China – a szókapcsolatra 505 millió találatot jegyez a Google. De érdemes túllépni az édes-savanyú kutyahús, az olcsó fröccsöntött gumipapucs, a „kínai egyenlő bóvli" sztereotípiáján.

Maga a kínai gazdasági-társadalmi modell is Made in China: az 1,3 milliárdos birodalom az óriási munkaerő-tartalékra és az erős pártállami ellenőrzésre épít, a szocializmus tanait és az emberi jogok írott és íratlan rendszerét is rugalmasan kezelve. Nemrégiben derült ki: az UNESCO Világörökség részét képező ausztriai Hallstatt élethű másolatát építik fel a kínai Kanton tartományban. A festői hegyi falu derék lakóinak az lett gyanús, hogy egyre több kínai érkezik, és naphosszat rajzokat készít a házak homlokzatáról, és építészeti kérdésekkel bombázza a helyieket. Vagyis Kínában minden adott: lelemény, kitartás, munkás kéz – divatosabb szóval humánerőforrás –, valamint tőke.

Utóbbihoz elég annyi: Kína devizatartaléka a legmagasabb a világon, 3,05 billió dollár. 1,16 billió dollárnyi amerikai államkötvény tulajdonosa – az Egyesült Államok államadósságának mintegy 9 százalékát finanszírozza. Salát Gergely sinológus jegyezte meg: a kínai cégek vezetői egy rakás pénzen ülnek, és terjeszkedni akarnak, de nem gagyi termékekkel és alacsony árakkal, hanem high-tech termékekkel. Be is indult a Neue Zürcher Zeitung által csak „csekkfüzet-diplomáciának" nevezett hadművelet: Ven Csia-pao kínai miniszterelnök európai körútján Németországban euró-államkötvények vásárlását ígérte, Nagy-Britanniában és Németországban többmilliárd svájci frank értékben írt alá szerződéseket. Hazánkban 12 egyezményről állapodott meg Orbán Viktorral – egymilliárd eurós hitelkeretről magyar vállalkozásoknak, állampapír-vásárlásról, nagyprojektekről.

Kevés ügyben van ma Magyarországon nagykoalíció, de abban az előző szocialista kabinet és az Orbán-kormány is egyetért: érdemes Kína felé fordulni, mert a terjeszkedéshez regionális elosztóközpontok kellenek – márpedig Magyarország földrajzi adottságai kiválók. Egyelőre mintegy 10 ezer munkahelyet teremtettek hazánkban a kínaiak. Pető Ernőtől, a Magyar–Kínai Gazdasági Kamara elnökétől származik az adat: két éve még 6-800 millió dollár volt a kínai befektetések értéke Magyarországon – 2010-re két és fél milliárdra nőtt.

Szeged és egyeteme is jó érzékkel nyitott az idén a világ hatodik legversenyképesebb pénzügyi központjává avanzsált Sanghaj felé – gazdasági, tudományos együttműködést keresve. Mondjuk a szegedi ELI-projektben. Ideje utánanéznünk, hogy van a lézer kínaiul.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Dinnyefront

"Lehet szólni Gézának, hogy ez bizony pocsék volt, és legközelebb mástól vegye." Tovább olvasom