Délmagyar logó

2017. 08. 18. péntek - Ilona 18°C | 32°C Még több cikk.

Mars téri dzsungel

"A piac a szemünk láttára épül, és a szemünk láttára zajlanak le emberi tragédiák is. Akik nagyon rosszul járnak, mert átmenetileg nincs hol árulni, és több százezerért még bontaniuk is kell, az önkormányzatot szidják. Holott valójában nem abban a bokorban van az „ellenség", ahol gondolják. Sőt."
Azok a szegediek, akik akkor születtek, amikor a Mars tér átépítésének ötlete először felmerült, ma már egyetemre járnak. Ez volt az a beruházás, amihez nem elsősorban a pénz hiányzott, hanem az akarat. Az az elhatározás, amely tűzön-vízen keresztül véghez akarta volna vinni az elképzeléseket. Vagy mire az akarat meglett – ekkor már túlvoltunk egy rendszerváltáson is –, lejárt az önkormányzat négyéves mandátuma, újabb választás elé nézve senki sem merte felvállalni a kockázatot.

A Mars téri méhkasba belenyúlni ugyanis kockázatos vállalkozásnak tűnt: a bódéváros ideiglenes építési engedéllyel rendelkező tákolmányait bebetonozta az idő, a szokások, és túl sok döntéshozónak lett benne érdekeltsége. A kereskedők viszonylag kis befektetéssel tudtak nagy haszonhoz – ők azt mondják, csak tisztességeshez – hozzájutni, kihasználva az adottságokat: a buszpályaudvaron megforduló napi ötvenezer utast mint potenciális vásárlót, valamint a szegediek ragaszkodását a Mars téri öreg, lepukkant piacukhoz.

Bármilyen ötlet merült fel az átépítéssel kapcsolatban, mindig akadt egy tábor, amelyik meg tudta akadályozni, egészen 2005-ig. Tavaly ugyanis a kereskedők egy részének támogatásával, egy másik tábor tiltakozása mellett, elkezdődött a beruházás. És nemcsak azért, mert a jelenlegi önkormányzat elhatározta magát, ha törik, ha szakad, megszünteti a bódévárost, hanem mert az ügy egyszerűen nem tűrt több halasztást.

A piac a szemünk láttára épül, és a szemünk láttára zajlanak le emberi tragédiák is. Akik nagyon rosszul járnak, mert átmenetileg nincs hol árulni, és több százezerért még bontaniuk is kell, az önkormányzatot szidják. Holott valójában nem abban a bokorban van az „ellenség", ahol gondolják. Sőt. Az „ellenség" a kertek alól már beljebb költözött a városba, olcsó élelmiszer-áruházak, ruházati boltok képében. Már nem csak a Mars téren lehet olcsó és friss gyümölcsöt, divatos, de mégis fillérekbe kerülő dzsekit vásárolni. És hogy a baj ne járjon egyedül, az is napnál világosabb, hogy a szegedi buszpályaudvart sem lehet az idők végtelenségéig a Mars téren konzerválni.

Nehéz időket élünk. Erre mondta nemrégiben egy autószerelő, neki egy műszer megvásárlása kerül hatmillióba, egy piaci pavilon árába, és az még csak pénzt se fial. Azért kell megvennie, hogy ne pártoljanak el tőle a kuncsaftok. Úgyhogy sajnálja, de nem érti meg a Mars téri kereskedőket.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Iónok, dórok, droidok

"A rendszerváltozás után volt néhány év, amíg attól lehetett tartani, hogy a piaci kényszer miatt a… Tovább olvasom