Délmagyar logó

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos -2°C | 7°C Még több cikk.

Megáll az idő

"A két nagy közlekedési társaság teljes adósságállománya 300 milliárd forint, a GDP 1,2 százaléka."
Megáll az idő – dúdolgathatjuk Hollós Ilona örökzöld táncdalát, amikor 60-nal zakatolunk el a szegedi Sajtóház mellett a Budapest felé haladó szerelvényen. 42 évvel ezelőtt sem volt lényegesen lassabb errefelé a személyszállítás, azóta mindössze 10 perccel rövidült a menetidő. Így lehet a Szeged–Budapest járat az idő könyörtelen vonata – hogy Koncz Zsuzsát is idézzük.

Ne emlegessük a sanghaji szuperexpresszt vagy az európai csúcsnak számító francia TGV-t. Nem fair az összehasonlítás – Szeged nem Párizs, a Délmagyarország sem a Le Monde. De állampolgári jogom feltenni a kérdést: miért fordít minden évben a költségvetés az adómból – és minden magyar ember pénzéből – 25 ezer forintot az állami vasútra, ha fel sem merül bennem, hogy a vonatot válasszam például fővárosi utazásomhoz? Oda-vissza, pótjeggyel 7440 forint a teljes árú tikett – ráadásul IC-pótjegyet is csak azért veszek, hogy ne fázzak annyira, mint a még elviselhetetlenebb másodosztályon.

A vasúttársaság saját becslése szerint 28,9 milliárd forint üzemi szintű veszteséggel zárta 2009-et. A két nagy közlekedési társaság (MÁV, BKV) teljes adósságállománya 300 milliárd forint, a GDP 1,2 százaléka – nem költöttünk ennyit tavaly innovációra, fejlesztésre. Pedig európai színvonalú kutatóink legalább vannak.

Idén 40 milliárdos költségvetési megvonás néz ki a MÁV-nál. Az eddigiek alapján most azt gondolhatják: tapsolok a döntésnek. Hát nem. Mert erős a gyanúm: csak fűnyírás lesz a vége. Két éve 14 szárnyvonalon állt le a vasút, tavaly december óta további 1000 kilométeren „szünetel a személyszállítás". Mennyit spóroltak ezzel, tessék mondani?

Készült-e már egy – horribile dictu: több, egymástól független – megbízható tanulmány arról, mekkora vasúthálózatot tud fenntarthatóan működtetni ez az ország, vállalja-e a mindenkori kormány, hogy ezt a hálózatot finanszírozni tudja, versenyképes, vonzó, megbízható, jó csatlakozásokat nyújtó menetrenddel?

Rendszerben gondolkodni. Erős politikai háttérrel – és még inkább szakértelemmel. Ez az, amiben Magyarországon tényleg megállt az idő. Úgyhogy üzenem a reklámban chipszet majszoló bácsinak: mégis maradt valami a régi dolgokból.

Olvasóink írták

  • 1. starsky 2010. február 23. 18:10
    „Ámen”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Centi és ébredés

"Maradt azonban 30 százaléknyi választó, akiknek nincs választott pártja." Tovább olvasom