Délmagyar logó

2017. 07. 27. csütörtök - Olga, Liliána 16°C | 26°C Még több cikk.

Mi mennyi?

"Mennyiiii? – kérdezett vissza győri kollégám, akinek éppen bediktáltam telefonon, hogy egy száz négyzetméteres belvárosi lakás havi lakbére nálunk csak 9 ezer forint."
Mennyiiii? – kérdezett vissza győri kollégám, akinek éppen bediktáltam telefonon, hogy egy száz négyzetméteres belvárosi lakás havi lakbére nálunk csak 9 ezer forint. A hatás amiatt volt frenetikus, mert ő éppen készült megosztani velem a győri információt, hogy az ottani sétálóutcán 50 ezer a bérleti díj. Szegeden még négy év múlva, a plafon elérésekor is alig 30 ezret kell majd fizetni a Kárász utcán.

Nem mindegy azonban, ki honnan közelíti a témát. Győrből nézve most minden szegedi belvárosinak el kellene bujdosnia – elképesztően olcsón lakott eddig. (Magunk között mondva: tényleg, kevesebbet fizetett, mint a társasházak egy lakásra eső közös költsége.) Másként vélekednek aztán a szegedi bérlők, akik azt mondják, meghozták a maguk áldozatát, hogy a belváros kényelmét élvezhessék. A többség magántulajdonú lakását adta el, hogy bérleti jogot vásárolhasson, majd milliókat költött a felújításra. Vagyis elvben mindenki jól járt: a bérlő felújított a városnak egy lakást, cserébe pedig jelképes összeget fizetett.

Csakhogy közben megváltozott a világ is körülöttünk, és ma már kibogozhatatlan, ki miért, milyen áldozatok árán, avagy milyen ingyenes juttatásnak köszönhetően került a belvárosba. Az önkormányzatot egy cél vezérli: tiszta helyzetet kell teremteni, mert a lakbérként befolyó összeg szinte semmi a fenntartási költségekhez képest. A döntés pedig nyilván befolyásolja majd a bérleti jog piaci árát is, mint ahogy eddig is, évtizedeken keresztül. Míg a lakbér semmit sem tükrözött, a bérleti jog ára mindig „leképezte" a piacot: a legtöbbe például akkor került, amikor kevés új lakás épült Szegeden, a belvárosban pedig egy sem.

Ma, ha azt kérdezi valaki, mennyit ér az ő belvárosi lakása, nehéz rá választ adni. Csökkentheti az értékét a nagy belmagasság, a rossz alaprajz, a brutális alapterület. És csökkentheti most már a magasabb lakbér is, hiszen az új bérlőtől a jelenleginek a négyszeresét kéri el a város. A vevő ugyanis, ha üzletember, hozamot számol: számára annyit ér a bérleti jog, amennyit hozamban ki lehet belőle venni, ez az IKV-nak fizetett lakbér és a piaci lakbér különbözete. Mivel az IKV-nak majd többet kell fizetni, értelemszerűen kevesebb lesz a papíron kivehető hozam.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nyögdíj

"Jóllehet a korhatáremeléssel Európa más államaiban is éltek, de ott – például Svédországban… Tovább olvasom