Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 3°C

Mi van?

JEGYZET - "A város a mindennapokban sem tudja kihasználni az előnyeit."
Sokat írtunk róla a közelmúltban, hogy térségünk nyilvánvaló erényeit (napfény, folyó, termálvíz) még mindig nem sikerült kellően kiaknázni Szeged érdekében. Itt hiába süt különösen sokat a nap, folyik a Tisza és a gyógyvíz, nem növekszik számottevően a vendégéjszakák száma.

Mindettől nem független, hogy a város a mindennapokban sem tudja kihasználni az előnyeit. A napsütés az áldás helyett itt inkább aszályt jelent, a Tisza még látványnak sem kellően meggyőző, a távfűtő-, ivóvíz- és locsolócsövekben változatlanul csapvíz folyik. Pedig, ismétlem, termálvízre épült a város. A geológusok és hidrológusok kapásból rávágják: a megyében Szegednek érné meg legjobban erre építeni. Hogy milyen technológiával és milyen arányban vethető be a víz a távfűtésben és a használatimelegvíz-szolgáltatásban? Ennek a részleteit kellett volna vitára bocsátani a lakosságnak is meghirdetett múlt csütörtöki fórumon. (Ezúttal csak zárójelben: változatlanul érthetetlen, hogy a szakmai és a közérdekű témákat miért kellett összekeverni.) Szóval ahelyett, hogy arról beszéltek volna az előadók, hogyan oldható meg a megye más nagyobb városai – például Makó és Vásárhely – után Szegeden is az olcsóbb távfűtés, megint az angyalok szárnyáról vitatkoztak.

Vagy ami még rosszabb, ismét az erősebb kutya győzött. A távhőcég ugyanis megtehetné, hogy a beruházásait előbb-utóbb a termálvízre összpontosítja, helyette inkább biomassza-erőművet akar építeni. Én elhiszem, hogy környezetkímélő fűtőanyagok (fanyesedék, energiafű) felhasználása is valamennyiünk érdeke, de ha a szakértőknek hinni lehet, Szegeden most a meleg víznek lenne elsőbbsége. Ez nyilván mindenekelőtt szakmai kérdés, és nem hitbeli, legalábbis remélem. Fentiek szegedi megvalósítása azonban közérdekű téma, főleg, ha emészthetően tálalják elénk. Bár akkor meg lehet, hogy megint csak azzal szembesülünk (rövid távon biztosan), hogy a pártok eldöntik helyettünk: ez van, ezt kell szeretni.

De mi is van?

Olvasóink írták

  • 9. macs 2012. november 19. 20:38
    „Most olvasom a hírt, Makón átálltak a termálvízre, de egyenlőre nem csökkentenek árat, mert tavaly már megtették
    10%-kal. A további csökkentésre csak hosszabb távon lehet számítani.
    Ami viszont érdekes és elgondolkoztató:
    "Tervezik például, hogy a házakhoz vezető 30 éves vezetékeket korszerűekre cserélik - így a most 30 százalékos hőveszteség a felére mérséklődik majd, és ez a megtakarítás a fűtési díjban is jelentkezik."
    Szegeden is nagy lehet a csövek hővesztesége, télen fekete a föld fölöttük . :-(
    Tudom, rengeteg pénz, de talán mindenki jól járna, a szolgáltató és a lakó is.”
  • 8. andresss 2012. november 19. 17:59
    „Tisztelt Barátfüle!
    Nem szeretném említeni melyik Szegedhez közeli településen lakunk nehogy még a hatóság kijöjjön ellenőrizni mert nem szeretnék kellemetlenséget okozni fóliázással foglalkozó több szomszédomnak-de kijelentem- igenis svarcban üzemeltetnek termálkutakat. Lopni sem szabad, de azért szokták csinálni. Meg sok mindent mást is ami nem mindig legális. Aztán valakit megfognak, valakit nem. Ennyi.”
  • 7. v.imre 2012. november 19. 16:23
    „barátfüle

    Kedves Barátfüle!

    Igen, Szegeden immár 50 éve megyeget így kicsiben az Odessza lakótelep energia ellátását kicsiben rásegítő rendszer. Ezért magas így is a fajlagos fenntartási költség. Más az időszaki kertészeti használat, időt lehett szakítani a rendszer vízkőtelenítésére. A menthetetlenül elvízkövesedett primer rendszer tisztítására. Egy lakótelep az év minden napján igényli a folytonos üzemet. A melegvíz szolgáltatás. Ez a nagyobb, megoldhatatlan probléma.”
  • 6. barátfüle 2012. november 19. 14:34
    „Tisztelt Andresss!
    ".... a jogszabályi követelményt (amit a mostani zöldés-virágtermelő fóliások nem tartanak be)"-írtad
    Felhívnám a figyelmet arra, hogy Magyarországon nem lehet termálkutat üzemeltetni svarcban. A kutak a környezetvédelmi hatóságnál regisztráltak, a működésüket ellenőrzik, rendszeres bevallást kell küldeni negyedévente a kitermelt vízről. Azért nem történt még teljes körűen visszasajtolásra a víz, mert törvényi felmentést (halasztást)kaptak. Szentesen pl vizsgálják a termál csurgalék összegyűjtését és a Tisza sodorvonalába történő bejuttatását. a visszasajtolás helyett. Azt is megemlítem, hogy az olaj és gáz lobbinak köszönhetően született meg a visszasajtolás követelménye, ami műszakilag nem indokolt. De még ezzel együtt is gazdaságos.”
  • 5. barátfüle 2012. november 19. 14:24
    „Kedves V.Imre!
    Évek, évtizedek óta... -írtad.
    Felhívnám a figyelmed, hogy a hálózat vízkövesedésére új technológiák fejlesztésére került sor. Ha ez nem így lett volna, akkor nem működne, Szegedtől csak 60 km-re Szentesen közel 90 db termálkút, nem fúrtak volna új kutat Makón (éppen a mai napon szólt cikk az üzembe helyezésről). Nyilvánvalóan a hőcserélő a megoldás. Magam is üzemeltettem több, párhuzamosan kötött hőcserélőt, amit negyedévente "savaztunk" felváltva ezzel biztosítva a hatásfok fennmaradását. Lehet tehát termálvízzel fűteni. Egyetértek azokkal, akik a gazdaságossági számításokat hiányolják. Tény, hogy a termálvíz kitermelése 7,5-es szorzóval kalkulálandó, ha ez fűtési célú. Ezzel együtt is lényegesen olcsóbb, mint a gázfűtés.
    Teljesen jogos a cikkíró felvetése. Szeged energetikai pozíciói egyedül állóak. Napsütéses órák száma a legmagasabb az országban. Elfogadhatatlan, hogy ilyen paraméterek mellett ez a kérdés háttérbe szoruljon.”
  • 4. andresss 2012. november 19. 13:53
    „Kedves Tünde!
    Tudom hogy nem mindenki műszaki szakember, de nem is kell hogy az legyen, de akkor viszont nem ártana tájékozódni attól aki ért hozzá. V.imrének kell igazat adnom: a termálvíz azonkívül hogy meleg, másra az összetétele miatt nem alkalmas. Fűtésrendszerekben lerakódik (kemény víz) és locsolásra abszolút alkalmatlan. Amennyiben hozzáadjuk még azt a jogszabályi követelményt (amit a mostani zöldés-virágtermelő fóliások nem tartanak be) hogy ezt a vizet vissza kell sajtolni abba a vízrétegbe ahonnan kinyerték, akkor meg nem is gazdaságos! Cikk irása előtt nem ártana tájékozódni.”
  • 3. macs 2012. november 19. 11:18
    „Szerintem a kérdés könnyen eldönthető, nem kell hozzá sok, csak két beruházásgazdaságossági elemzés. Az egyik a biomasszával, a másik a termálvízzel működtetett rendszerről. Az elemzéseknek ki kellene térni a beruházás környezetterhelésére illetve az ezzel kapcsolatosan felmerülő költségekre.
    Amíg ezt nem csinálják meg, addig nincs helye a vitának, mert az csak laikusok ötletelése. :-)”
  • 2. klj-54 2012. november 19. 10:32
    „Kedves Tünde!
    A lakosság érdeke a legeslegutolsó ezeknek a szemében.
    A jelenlegi döntéshozóink szemében a szavazópolgár csak a megélhetésüket biztosító mafla.
    Érdeke csak annak van aki a kondér körül sündöröghet, a lakosnak meg szava sem lehet semmiben ebben a féldemokráciában.”
  • 1. v.imre 2012. november 19. 10:29
    „"...A geológusok és hidrológusok kapásból rávágják: a megyében Szegednek érné meg legjobban erre építeni. ..."

    A technológusok viszont helyi próbálkozás tapasztalataik alapján kapásból jegyezték meg már évek, évtizedek óta, hogy nem képesek kellő és kellően gazdaságos módon megoldani a vízben oldott, a felhasználás során a csővezetékek belső falában lerakodó, oda kövesedő ásványok problémáját. Amikor ezzel próbálkoztak az Odessza lakótelep hő- és melegvíz ellátására szembesültek ezzel a problémával. Hetek alatt felére szűkülnek a vezeték keresztmetsztek, a hőcsere pedig napok alatt szinte a nulla százalék hatásfokra zuhan. A termodinamikának, a fizikának vannak törvényei, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szerencsétlen

"Az a baj, hogy a látszat a miniszter ellen szól." Tovább olvasom