Délmagyar logó

2017. 05. 01. hétfő - Fülöp, Jakab 5°C | 20°C Még több cikk.

Mindhalálig dresszkód

"Be kell valljam, roppant lusta vagyok. Ezeket a sorokat is lassan egy hónapos lustaságszakállal az arcomon, pólóban, könnyű nyári nadrágban írom."
Be kell valljam, roppant lusta vagyok. Ezeket a sorokat is lassan egy hónapos lustaságszakállal az arcomon, pólóban, könnyű nyári nadrágban írom. Sőt kímélendő a lábamat és a szezonális cipellőmet első dolgom az, ha beérek a redakcióba, hogy beleugrom a benti papucsomba, amit kezdetben a kollégák is megmosolyogtak, ám mára már teljes mértékben elfogadtak. Mindezekből tisztán látszik: bajban lennék, ha a vásárhelyi polgármesteri hivatalban kellene dolgoznom.

Ugyanis nyűgnek tartom a nap nap utáni borotválkozást, utálok nyakkendőt kötni, az öltönyt meg csak akkor veszem fel, ha nagyon muszáj. S könnyű lenne a „nem a ruha teszi az embert" ősi megállapításával tovább erősítenem azt, miért vagyok a szabad ruhaválasztás híve. Ennél sokkal prózaibb, földhözragadtabb okaim vannak: drága. De nemcsak nekem, hanem szerintem az emberek többségének.

A vásárhelyi polgármesteri hivatalban ajánlott viselet ára havonta komoly tétel. Kínai boltban ugyanis nem kapható normális ing, öltöny, nyakkendő, hozzá való bőrcipő, de ugyanez igaz a hölgyek ruházatára is: rendes kiskosztümhöz bajosan lehet turkálóban vagy ázsiai áruházban jutni. Ráadásul a csekkek, az átutalások, a gyerkőcnek szükséges dolgok mind előrébb valók apa vagy anya elegáns, alkalmi öltözékénél.

Valószínűleg abban sem tévednék nagyot, ha azt állítanám, a férfiak többségének maximum három öltönye van, s ezek között még megtalálható az érettségi vagy esküvői viselet is – már ha utóbbit nem kölcsönözte az illető –, s a nőknek is valahol itt, azaz háromnál, esetleg négynél érne véget a kosztümök száma a gardróbban. Utóbbi esetben a „hiúsági faktorral" is komolyan kell számolni, ami a férfiaknál nem számottevő.

Szóval az átlagember bajban lenne, ha a vásárhelyi polgármesteri hivatalban lenne köztisztviselő. Tény, sokkal szívesebben megyünk oda az értünk dolgozókhoz, ha azt látjuk, hogy hibátlan, az elvárt dresszkódnak megfelelő a ruhájuk. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy a hivatalnokok ne csak a testüket, hanem a lelküket is ugyanilyen igényesen öltöztessék fel nap nap után. Ugyanis a modor, a hozzáállás még túl sokszor „farmeros". Nemcsak Vásárhelyen, mindenhol.

Olvasóink írták

  • 17. Beth 2008. augusztus 09. 02:15
    „régen rossz, ha az embert azért ítélik meg rosszul, mert nem a legújabb divat szerint öltözködik. Én amúgy is szívesen beszélgetek, segítek másoknak, ha egy rövidgatyában szaladgálok... De nem ügyintéző vagyok, így nem érdekes annyira. Így irigyelem azokat, aki ruhapénzt kapnak. Mivel sok helyen ezt eltörölték! Ahol pedig kellene, hogy jólöltözöttek legyenek az illetők :)”
  • 16. Alja 2008. augusztus 06. 19:58
    „Csak tájékoztatásképpen: a vásárhelyi hivatalban udvariasak és szolgálatkészek az ügyintézők. Ez a személyes tapasztalatom. Biztos ennek az is oka, hogy Lázár erős vezetőjük, de én például soha nem éreztem, hogy ne szívesen segítettek volna.”
  • 15. Lepukkant 2008. augusztus 06. 16:28
    „Kit érdekel a ruha... arra próbált rávilágítani a jóember, kicsit szerencsétlen módon, hogy ha már a ruhaviseletet megszabják, a viselkedést is párosíthatnák az elegancia mellé.
    Én meg pólóban, mezitláb, rövidnadrágban ülök (borotválkozni szoktam).
    Sajnos a számítógép marhára nem hatódik meg az elegáns viselettől, pont ugyanannyit kell szívni vele, akkor meg minek feszengjek...”
  • 14. Safranek 2008. augusztus 06. 14:25
    „Örülnék neki, ha már csak ezen kellene vitatkozni, sajnos ennél sokkal súlyosabb problémák vannak ma az országban.
    Pártállástól függetlenül egy komoly hivatalban szerintem lényeges milyen öltözetben jelennek meg a dolgozók.
    Pl. egy olyan bankra nem bíznám a pénzemet, ahol papucsban rohangálnak vagy éppen köldökig kivágott blúzban, ill. miniszoknyában/rövidnadrágban fogadják az ügyfeleket.
    És ez oda-vissza érvényes: én sem megyek be strandpapucsban semmilyen hivatalba.
    Egyébként-anélkül, hogy reklámot csinálnék az üzletnek-hála istennek Szegeden nagyon sok jó minőségű turkáló van.
    Én is, sőt, szerintem min. a lakosság fele innen öltözködik, mert nem engedhetünk meg magunknak többet.
    Ezt ajánlanám a politikusok figyelmébe is: TÚL SOKAT ENGEDNEK MEG MAGUKNAK!”
  • 13. goultier 2008. augusztus 06. 14:09
    „Kedves Ágica! Tulajdonképpen akár igaza is lenne az újságírónak, ha nem tartozna ehhez a szerkesztőségi cikkhez egy másik, amely burkoltan, de a hmv-i polgármesteri hivatal öltözködésre vonatkozó szabályait bírálja. Tudja, ha csak arról lenne szó, hogy" hű de meleg van, hogy lenne jó öltözködni a munkahelyeken", akkor ez egy semleges vélemény lenne. De ilyen környezetben, ez nem vélemény, hanem egy állásfoglalás. Amivel, úgy tűnik, sokan nem értünk egyet.”
  • 12. Vélemény 2008. augusztus 06. 13:03
    „A cikk vége tartalmaz egy sommás megállapítást, ami alkalmas a megfelelő viselet ellenére is a Hivatal rossz hírét kelteni, ugyanakkor semmi konkrét tapasztalat sincs amire ezt az ítéletét alapozza az újságíró. Szóval ez üres vádaskodás.
    Továbbá szerintem nem próbléma, ha valaki nem a kínai boltban vásárol, hanem jobb minőségű igényes darabokra költi a pénzét.
    Valószínűleg az ilyen emberek környezete is igényesebb, nem csak a megjelenésük.
    Szóval kedves újságíró, zoknit a lábra, rendszeresen borotválkozni, nyári ingbe és hosszúnadrágban járni, igy is meg lehet jelenni és rendesen végezni a munkát, megtisztelve ezzel a munkatársakat is.”
  • 11. Ágica 2008. augusztus 06. 12:45
    „Kedves előttem hozzászólók!
    Mindenekelőtt gyorsan leszögezem, nem vagyok se rokona, se ismerőse, se barátja az újságírónak, még csak nem is láttam sosem, csak itt a neten a fényképét.
    Szóval:
    szerintem a cikkben nem állítódik pellengérre a vásárhelyi polgármesteri hivatal és még csak nem is az igénytelenség himnusza az írás.
    A borosta, a lustaságszakáll, ahogy a szerző írja, és a könnyű nyári viselet nem jelent ápolatlanságot, igénytelenséget.
    A cikk szerintem arra akar finoman rávilágítani, hogy az igényes, alkalmi, ünnepélyes ruhatár fenntartása egyrészt komoly anyagi teher manapság, másrészt attól, hogy valakin ing meg nyakkendő van még egyáltalán nem biztos, hogy elegánsan viselkedik majd velem, ha bemegyek a közhivatalba, legyen az bármelyik.
    Azaz, valóban nem a ruha teszi az embert, és nekem igenis sokkal fontosabb az, hogy emberségesen, normálisan, ne félvállról, nyeglén beszéljenek velem, annál minthogy valakin zakó, nyakkendő, vagy éppen tip-top kiskösztüm van.
    Szerintem önök, kedves előttem szólok, is számtalanszor tapasztalták, hogy milyen embertelen módon, ha úgy tetszik megalázóan viselkednek velünk, átlag földi halandókkal a hivatalokban. A szerző, úgy gondolom, erre akart rávilágítani, ehhez "használta fel", ha úgy tetszik Vásárhelyt. S az, hogy saját magának állít egy picit görbe tükröt, pláne szimpatikus.
    Kedves Garai Szakács László, gratulálok magának!
    Ágica”
  • 10. Nyugdíjas pedagógus 2008. augusztus 06. 11:48
    „Tisztelt jegyzetíró!
    A Botka-féle szoci polg.mest.hiv-ban ez talán máshogy van? Ott lehet strand papucsban és szakadtan igénytelenkedni? Persze, hogy nem. Akkor meg mindek gerjesztjük itt mesterségesen az ellentéteteket vásárhelyi polgármester pellengérre állításával? Csak mert ellenzéki politikus? De a liberális igénytelenség az jöhet! Szánalmas...”
  • 9. Üzenő 2008. augusztus 06. 11:09
    „Üzenem: igényes munkahelyen le lehet szokni a lustaságról és trehányságról, ápolatlanságról. Érdekes: a rendszerváltás előtt ilyen probléma nem merült fel. De ne mondják már, hogy ez a kapitalizmus velejárója. Éppenhogy nem!”
  • 8. Sánta Sanda 2008. augusztus 06. 10:39
    „"Há ezért?"
    Oszt ennem igéntelen-e? He?”
  • 7. Machala 2008. augusztus 06. 10:33
    „eradonna:
    Pont azért, amit lejjebb Wombat is írt. Mert vannak olyan melóhelyek, ahol ezt várják el; a vezetés, az ügyfelek, a kollégák és ilyen a munkahelyi légkör. A cikk meg pont ezt krizizálja, szemben azzal, hogy a szakadt külső és az ápolatlanság milyen király. De szerintem az igénytelenség gáz. Há ezért.”
  • 6. eradonna 2008. augusztus 06. 10:28
    „Miért is igénytelen, aki farmerban vagy pólóban érzi jól magát? Ha neki az a kényelmes és megteheti a munkahelyén? Miért is?”
  • 5. Tilinko 2008. augusztus 06. 10:24
    „Nincsen ezzel semmi gond. Egyszerűen vannak emberek, akik alkalmatlanok a minimális társadalmi elvárásokat hozni. Ezek egyhónapos szakállal baromságokat írkálnak. Ez van.
    OFF”
  • 4. Machala 2008. augusztus 06. 10:21
    „1 hónapos szakáll? Benti papucs? Hiúság faktor? (gondolom ezt nem mafadra értetted) Ja, tényleg a tisztálkodás? Vagy azt is nyűgnek tartod? Igénytelen-e vagy? Az.”
  • 3. MortalWombat 2008. augusztus 06. 10:13
    „Hát igen, valszeg ezért is nem dolgozik ott a post írója, de talán ez nem is baj. Persze, aztán ha valamelyik hivatalban vagy ügyfélszolgálati irodában szakadt, kopott térdnadrágban és lábújjköztpántos gumi strandpapucsban fogadná őkelmét az ügyintéző, felháborodna ezerrel. Igen, van olyan munkakör, amelynél a megfelelő öltözködés és az ápolt külső társadalmi elvárás. Ezzel szemben nem egy vezető vagy egy polgármester "heppje", ahogy a cikk írója próbálja ezt beállítani. Gondolkozzunk már el egy kicsit, mielőtt hülyeségeket írunk le!
    Ja, és az egy hónapos "lustaságszakáll"-hoz pedig csak gratulálni tudok. Remélhetőleg fürödni azért sikerült ezidő alatt, még ha borotválkozni nem is. Bizonyára nagyon izléses lehet...”
  • 2. goultier 2008. augusztus 06. 10:12
    „Kapnak ruhapénzt, vagy nem. Ha kapnak, akkor költsék arra, amire kapták! Miközben egy magáncég ügyfélszolgálatától kétlábbal rugnák ki a toprongyokat, nem kellene ugyanezt elvárni egy adófizetői pénzből fenntartott önkormányzati intézménytől. Tiszteljük meg az adófizető állampolgárt is! Vagy vannak akik erre nem tartanak igényt? Egy bevallottan lusta pedig mit osztja itt az észt. Hogy hogyan érezné magát a hmv-i önkormányzatban? A cikke alapján, rosszul. Több hozzászólásom van a cikknél.”
  • 1. mai 2008. augusztus 06. 07:02
    „Már elnézést, a szegedi felsőoktatás gazdasági hivatalaiban tőlem már a hetvenes években megkövetelték a nyakkendőt és az öltönyt. Gyakorta jártam a minisztériumokat és az országos hatáskörű kereskedelmi cégeket. A mai napig emlékezetembe vésődött egy budapesti irodagéptechnikai cég, ahol káprázott a szemem az ott dolgozó 25-30 év körüli kb. öt férfi és öt hölgy eleganciájától. Már akkor így illett megjelenni.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mobil bizalom

"Mobil postahivatal települ az M1-es autópályára a rendőrautók mellé, a traffipaxos akciók idején." Tovább olvasom