Délmagyar logó

2017. 11. 23. csütörtök - Kelemen, Klementina 3°C | 13°C Még több cikk.

Nagyok vagyunk

"A világhíres magyarok sajátos jellemzője, hogy világhírüket többnyire nem Magyarországon érik el – a miértekre egész történelmünk a válasz."
Európa agya Budapesten lesz. Aligha hallottam szebb mondatot mostanság politikus szájából, mint amit az Európai Bizottság elnöke, Jose Manuel Barosso mondott az Európai Innovációs és Technológiai Intézet igazgatótanácsának múlt heti alakuló ülésén a magyar fővárosban. Még akkor is szép ez a mondat, ha elosztjuk az ünnepi alkalmakkor szokásos udvariassági koefficienssel. A magyarok hiúságát legyezgette Valérie Pécresse, az Unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország kutatási minisztere is, aki felszólalásában kiemelte: Budapest mindig is elsőrendű szerepet játszott az európai tudományos közösségben, ezért jelképértékű, hogy az intézet Magyarországon jön létre.

Persze mi ezt mindig is tudtuk, de mire mentünk vele? Semmire. Mint ahogy azzal sem, hogy az Egyesült Államok tudományos köreiben máig tartja magát az a nézet, hogy a 20. századot a magyarok csinálták. Csak a budapesti Fasori gimnázium tanulói közül vagy fél tucat Nobel-díjas „hemzsegett" Amerikában.

Mindez persze a makói származású Galamb Józsefről jutott eszembe, aki éppen száz esztendővel ezelőtt, Henry Ford főkonstruktőreként a T-modellel alapvetően megváltoztatta a világ autógyártását: „az évszázad autójából" több mint 25 milliót adtak el. Gondolom, a másik amerikás makói „gyerek", Pulitzer József adott elsőként hírt a szenzációról lapjaiban. S ha már az autónál tartunk, ugye tudják, hogy a porlasztó Bánki Donát és Csonka János találmánya, a tömlő nélküli gumiabroncs Hercegh Ferencé, a bogárhátú autótípus meg a biztonságtechnika atyjáé, Barényi Béláé. Ma sem rosszabb a helyzet: az 1999-ben és 2000-ben a világ legjobb motorjának tartott hat- és nyolchengeres BMW-dízelmotor Anisits Ferenc nevéhez fűződik. És akkor még a műszaki tudományok közül is csak az autógyártásnál tartunk. A természettudományokról, a közgazdaságtanról, a bölcsészetekről, a művészetekről vagy éppen a sportteljesítményeinkről még egy szót sem szóltunk – holott a tudományosság és a kultúra szinte valamennyi területén beleszólásunk volt és van a világ teremtésébe.

A világhíres magyarok sajátos jellemzője, hogy világhírüket többnyire nem Magyarországon érik el – a miértekre egész történelmünk a válasz. Ami persze nem azt jelenti, hogy ennek mindig így is kell lennie. Amikor az EU illetékesei most arról beszélnek, hogy a 27-ek versenyképességének növelése érdekében Európába kell vonzani a legjobb kutatókat a világból, joggal gondolhatjuk immár, hogy útjuk a nemzetközi kutatás-fejlesztési hálózat gócpontján, Magyarországon vezet keresztül. Már látom is lelki szemeim előtt, ahogy a mai amerikai meg ázsiai Galamb Józsefek, meg Szent-Györgyi Albertek elindulnak Budapest felé. Végül is miért ne mernénk nagyot álmodni?

Szent-Györgyi Albert viszont nem álmodott, hanem jogosan mondotta egykoron: „Minden ország akkora, amennyivel hozzájárul az emberiség haladásához, teljesen függetlenül attól, hogy a térképen mekkora terület jelöli helyét a világban". S ha így vesszük, Magyarország a szellemi világ atlaszában az egyik legnagyobb területet foglalja el. És ez a felismerés talán egészségesebb magyarságtudatot táplálhat bennünk, mint a sírdombjaink feletti örökös jajveszékelés.

Olvasóink írták

  • 7. Anonymus 2008. szeptember 23. 18:25
    „"A világhíres magyarok sajátos jellemzője, hogy világhírüket többnyire nem Magyarországon érik el - a miértekre egész történelmünk a válasz."- Ezzel kapcsolatban csak annyit,hogy a politika beleszólt a dolgokba( gondoljunk csak arra.hogy valakit a hite miatt üldöztek el).

    1: Nobel-díjasaink közül néhányuk már nem tekintette magát magyarnak [attól függetlenül,hogy apja-anyja a történelmi Mo.-on született(Trianon előtti Magyarországra gondolok)].

    2: A 20 században Szent-Györgyi Albertet leszámítva a többiek mind külföldön dolgozták ki az eredményeiket és kapták meg a Díjat[ nem említettem Kertész Imrét ( 2002) és a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökségnél dolgozó 15 magyart(2005).”
  • 6. magyarokrol.... 2008. szeptember 21. 16:44
    „.....irt könyveben irja Prof. Paul Lendvai (Die Ungarn=A magyarok
    Wien,1992) hogy 1970-es evekben Rio de Janeiro-ban sok-sok
    Nobeldijas talalkozott,minden szakma remek egyenisegei!

    Tulajdonkeppen tolmacsra nem is volt szükseg,mert

    70%-uk magyarul beszelt!!!!!!!!”
  • 5. goromba de nagyon 2008. szeptember 20. 18:43
    „vélekedő 2008.09.20. 17:27
    Szinte minden ország tudósokat és üzletembereket (!) küldött. Az meg, hogy a "társadalmi" megbízatásokat vállaló tudós kiesik a munkából, nem példátlan. Az Akadémia elnökei, főtitkára, szintén tudós, ugyanígy az egyetemek, főiskolák rektorai, dékánjai.”
  • 4. vélekedő 2008. szeptember 20. 17:27
    „goromba de nagyon-nak:
    Egy ilyen igazgatótanácsban biztosan tudósoknak van helye? Nem tudom, kérdezem.
    Egy kutatóintézetet sem a legnagyobb tudósnak kell vezetnie. Sok energiát elvesz, miért pont egy alkotó tudóst tegyünk tönkre ezzel?

    Az más kérdés, hogy MB-ben megvan-e a szükséges képesség. Ha nincs, nem azért, mert nem a nagybetűs tudós.

    A cikk szerzőjének:
    ha az összes találmányt tekintjük, népünk nem áll olyan jól a többihez képest, ahogyan sugallja. A műszaki eredmények vonalán valószínűleg legfeljebb az átlagot ütjük meg. Ahol magasabb a műszaki vonalon magas szinten termelő vállalatok aránya, nagyobb a kutatás támogatása, nagyobb az esély is a komolyabb eredményekre.
    Szóval a felsorolás tekintélyesnek látszik, de próbálja csak felsorolni az összes - ezzel egyező szintű - eredményeket és arányt számítani...”
  • 3. goromba de nagyon 2008. szeptember 20. 10:15
    „Csak az a baj, hogy minden tagállam óvakodott attól, hogy "Európa Agyába" politikus telepítsen igazgatótanácsi tagként, kivéve Magyarországot, aki a sokszorosan kompromittálódott tudomány- és oktatásnyűvő Magyar Bálintot tette be erre a helyre. Ennek az embernek az egész tevékenysége a kulturális-morális rohadás elősegítésében merült ki, egy többször becsődölt, szakmailag nullára futott kultúrfarizeus. Iskolabezáró, Montessori-botrányos, funkcionális és tényleges analfabétagyártó hulla. Nem hiszem, hogy "Európa Agyának" Kóka cégei által gyártott kakaóbiztos számítógépekre van szüksége. Nekünk ezt a Magyar Bálintot kell betelepíteni, ennyire azért nem vagyunk szegények! Vagy a javának azért kell elmennie, mert az ilyen moslékagyúak kitúrják??”
  • 2. mai 2008. szeptember 20. 07:32
    „Sajnos nagy igazság van abban, amit 1-ső hozzászóló mond. Idehaza a tudományban sem lehet még gondolni sem másra, mint ami a lexikonokban van. Ha az ember ezt megteszi, rögtön kirekesztik mindenből és mindenhonnan. Majd írásban megkapja, hogy idióta.”
  • 1. miértis? 2008. szeptember 20. 04:32
    „Jah! Ahogy a viccben is van: "azért nem kell őr a pokolban a magyarok üstje mellé, mert ha valaki ki akarna mászni belőle, visszahúzza a többi!", és teszik ezt a bürokrácia segítségével,
    állami szinten. No ez az oka a külföldön szerzett magyar
    Nobel-díjaknak.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem mind arany?

"Hogy az előre megtervezett díjazási rendszerbe miképp lehet utólag belenyúlni, eleve felvet… Tovább olvasom