Délmagyar logó

2017. 01. 22. vasárnap - Vince, Artúr -9°C | 0°C Még több cikk.

Nincs Kingjük

"A hitvallásban áll: számunkra ezek az igazságok nyilvánvalók, minden ember egyenlőnek van teremtve."
Mindenki lehet kirekesztett. Gúnyolódás céltáblája lehet a göndör hajú – a kopaszok közt, az idősödő – az ifjak csapatában, a kövér – a soványak hordájában. Vagy fordítva. Persze ezt elképzelni más, mint nap mint nap megélni a többség utálkozó támadásait valami olyan tulajdonságért – bőrszínért, fogyatékosságért, anyanyelvért –, amiről nem tehet a megbélyegzett. A kirekesztettség keserűsége mindig a kisebbség tapasztalata. A többségé: az előítéletből táplálkozó elkülönítés.

„Éljen maga olyan házban, ahova cigányokat költöztettek!" „Mér' nem fogadja örökbe a lelenceket?" – hallom lelki füleimmel, ahogy letromfol az örök kommentelő.

A kirekesztettség közös az egykori szegedi Kolozsvári téri iskolában tanuló cigány gyerekek és az Árpád nevelőotthonban élő állami gondozott fiúk sorsában. Peremkerületi intézménybe zárta el őket a többség. Ehhez ideológiát is gyártott, mondván: jobb, ha a leszállított követelményű iskolában vagy a családi házaktól távoli nevelőotthonban kóstolgatják a falakon túli tág világ szabályait. Így vezényelt a szegregációnak nevezett elv. Aztán az inga kilengett: az integráció nyert teret a döntéshozók világfelfogásában. A cigány diákokat szétszórták a szegedi önkormányzati iskolákba, az árpádosoknak lakóotthonná lakályosították az egykori falu, Tápé volt iskoláját. Így olvadjanak a többségbe, amelynek tagjai ezt az alkalmazkodást a be- és elfogadással honorálnák. Most itt tartunk Szegeden. Ám az inga elindult az ellenkező irányba.

Mit mond erre a kommentelő? Mielőtt megszólalna, lelki szemei elé idézem Martin Luther Kinget, akinek volt egy álma: egy napon felkel majd ez a nemzet, és megéli, mit jelent valójában az, ami a hitvallásban áll – „Számunkra ezek az igazságok nyilvánvalók, minden ember egyenlőnek van teremtve." King álma Obama elnökké választásával megvalósult. Az afroamerikaiak például a katonaság kötelékébe vonva beolvadnak, vagy épp Harlem-szerű zárt köreiken belüli erőiket erősítve egységes közösségként lépnek fel érdekeikért. Az óceánon túli feketék sorsát mostanság sokan a mi cigányaink helyzetéhez hasonlítják, mert a szegregáció – a törvény tiltása ellenére – folytatódik ott és itt is. De itt nincs tiltakozás, a mi kisebbségeink megosztottak – nincs Kingjük.

Olvasóink írták

  • 4. őrgróf 2010. december 13. 23:14
    „Kedves Ilona! Nem okos dolog párhuzamot vonni az amerikai feketék és a mi cigányaink között. És most nem arra gondolok, hogy a feketék sok dicsőséget szereztek az Államoknak, sokkalta többet, mint a mi cigányaink
    (számarányukat tekintve!) hazánknak. Nem is arra gondolok, hogy a feketék százalékosan sokkal nagyobb arányban vették át az amerikai életformát -lakás, munka, tanulás, stb - mint nálunk a cigányok, akik többsége -lássuk be - a sültgalambot várja segélyek formájában.
    Csak egy igen nyilvánvaló tényre: a feketéket BEHURCOLTÁK, rabszolgának. Ha ők lázadnának az amerikai rendszer ellen, ha nem akarnának beilleszkedni, az sokkal érthetőbb lenne. A cigányok viszont JÖTTEK. senki nem kényszerítette arra őket, hogy idejöjjenek, itt lakjanak, stb. Ha viszont itt akarnak élni, AKKOR BE KELL ILLESZKEDNIÜK A MAGYARSÁG NORMÁIBA. Tetszik, nem tetszik, tanulni kell, dolgozni kell, igen, a lopás bűn, és nem úgy van, hogy ha neked van, akkor nekem is jár?! NEM!!!! NEKEM VAN, MERT MEGDOLGOZTAM ÉRTE!!! És ne jöjjön az álságos dumával: én is dolgoznék, ha..hahahaha! Adok egy ásót, kapát, és termelj pl. a kertedben répát, gyökeret, krumplit, stb. Tessék megnézni a cigányok lakta házakat! Vegyük már ki végre a fejünket a homokból?!”
  • 3. becsei.sandor 2010. december 10. 21:17
    „Tisztelettel és a viszhangtalanság miatti megdöbbenésel olvastam újra és újra Ujszászi Ilona írását.
    Közben átkozódva,káromkodva olvastam az ÉS-ben Falussy Zsigmond:Ürgék című riportját.Eszmé-
    lésem hajnalán 1966-67-ben ugyan ilyen állapotokat olvastam a Dorozsmai cigányputrikról, a nekem
    akkor a kultúra csúcsait,a szociográfia,mint tudomány új megnyilvánulásait jelentő TISZATÁJ folyói-
    iratban.Azért átkozódom,káromkodom,mert úgy látszik hiába valóan,eredmény nélkül telt el rajtunk
    közel ötven év.Köszönet Ujszászi Ilonának és mindenki másnak,aki napirenden tartja,aki tesz azért,
    hogy ne topogjunk,ne sűlyedjünk vissza az ötven év előtti mocsárba.”
  • 2. becsei.sandor 2010. december 10. 09:58
    „Nincs Kingjük, nekünk meg nincs toleranciánk. Van megfellebbezhetetlen tudásunk róluk is,a zsidókról
    is,de legfőképpen a Pirézekről. Arany János tanító úrtól azt tanultuk./Történt,hogy oláhcigányok/
    / (Tudva lévő nagy zsiványok) / /Kóboroltak a vidéken/ (A Bajusz) Nem áűrnyalta a képet a tanító úr
    A Nagyidai cigányok című hőskölteménye sem. /Egyszer volt özönvíz,mióta avilág,/ /Egyszer nyit,
    száz évben,az áloé-virág./ /Egyszer esett,mondják,kutyavásár Budán/ /Egyszer a hős dádék romlá-
    sa Nagy-Idán./ A füstös képek árnyalásához ismernünk kellene Lakatos Menyhért, Bari Károly,Péli
    Tamásés még más,ezer cigány művész munkáját. Ismerni és nem lebecsülni kellene a cigány arisztok-
    ráciának mondott zenészeket,Czinka Pannától,napjaink világhírü ,jazzt,világzenét,komolyzenét ját-
    szó nagy tehetségeit. De nem akarjuk,mi mindent tudunk,és mindent jobban tudunk.”
  • 1. Mignon 2010. december 09. 16:32
    „Hasonlo a problema Nemetorszagban is az iszlam hivöivel.

    Evekkel ezelött, meg amikor Hr. W. Schäuble volt a belügyminiszter (ma penzügyminiszter),
    összehivott egy un. "Iszlam konferenciat",
    amelynek celja föleg a nemet tarsadalomba valo integralodas kerdese volt.

    A talalkozora az iszlam hivöi elküldtek vezetöiket.
    Mind a 136-ot....!!!

    A belügyminiszter ur, azt sem tudta, ki a megfelelö targyalopartner....

    (azota, nem is volt rendezve ilyen "Iszlam konferencia...)”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elveszett illúzió

"A bejáratnál délután persze már oda lehetett volna adni az ünnepi édességcsomagokat a szülőknek." Tovább olvasom