Délmagyar logó

2017. 05. 23. kedd - Dezső 15°C | 25°C Még több cikk.

Nyári diákmunka

JEGYZET - "Amely vállalkozó alkalmaz diákot, az valós teljesítményt vár el, ha már fizet érte."
Minap azzal foglalkoztunk lapunkban, hogy milyen nehezen tudják megoldani a családok a gyerekek nyári szünidei elhelyezését, azt, hogy értelmesen töltsék el az időt, minél többet lehessen együtt a papa, a mama a lurkókkal. Ha nem lennének nagyszülők és táborok, bizony nehéz lenne a bő két hónapra lefoglalni a vakációzókat. A nagyobbaknál, a 15–16 éveseknél már felvetődik a nyári munka ötlete. Hadd szokja a gyerek a munka, a felnőttek világát, a fegyelmet, erősödjék benne a felelősségérzet. És legalább megkeresi zsebpénzét a nyaraláshoz.

Mai összeállításunkból kiderül, hogy nem elég a szándék, az elhatározás. Fogadókészség, munkahely is szükségeltetik hozzá. A munkaközvetítő diákszövetkezetek szerint a fiatalok körében népszerűtlen paradicsomszedésre is tízszeres a túljelentkezés. Aki kapja, marja. Két hét alatt – a legtöbben ennyi időt szánnának a melóra, mert pihenni is kell, ugye – közel negyvenezret lehet vele megkeresni. A multik – pénztárosként, termékbemutatóként – inkább egyetemistákat foglalkoztatnak, akikre év közben is számíthatnak, így a középiskolások kiszorulnak a nyárimunkaerő-piacról. Örülhet, aki el tud csípni valami lehetőséget: szórólapokat oszt, szendvicsembernek áll, avagy telefonon próbál rábeszélni embereket egy termékre, szolgáltatás igénybevételére. Persze a munkáltatókat is meg lehet érteni, hogy ódzkodnak a diákoktól: mire beletanulnának, addigra el is köszönnek tőlük.

Akinek szerencséje van, annak a szülő munkahelyén akad valami kis lóti-futi tennivaló. Kis munka, kis pénz, de mégiscsak. Bő két évtizede nyáron mozdulni nem lehetett a munkahelyeken, mindenki vitte a pereputtyát a többnyire látszatmunkára. A melós a gyárba, az adminisztrátor az irodába. Ez elmúlt. Amely vállalkozó ma alkalmaz diákot, az valós teljesítményt vár el, ha már fizet érte.

Keveseknek adatik meg, de tolmácsolással, nyelvtanítással, hoszteszkedéssel 800–1000 forintos órabér is összejöhet. A leginkább irigylésre méltó helyzetben az informatikus, a programozó egyetemi hallgatók vannak. Egyrészt azt csinálhatják, amihez értenek, másrészt óránkét 2000–3000 forintot is kereshetnek. Az pedig egyáltalán nem rossz. Kibékülnének vele pályakezdő fizetésként is.

Olvasóink írták

  • 1. Jozsoci 2011. július 08. 17:34
    „Nekem még jó dolgom volt, mint diáknak. Már a 7. osztályt elvégezve /1966./ egy hónapra elmehettem a Textilművekbe heti 36 órában dolgozni, és igen kemény munka volt. A 6 órás műszakban egy percre nem lehetett leülni, mert a szövőgépek ellátása ezzel járt. WC-re futásban kellett kimenni, mert különben alapanyaghiány miatt leállt volna a szövőgép. Az egész hónapra 500,-Ft-ot kaptam, ami kb. 3,-Ft/órát jelentett. A felnőttek ugyanebben a munkakörben 6 Ft körül kaptak.. De még ehhez a munkához is csak protekcióval lehetett hozzájutni. A középiskola első osztálya után sikerült bekerülnöm egy DÉLÉP kőműves brigádba segédmunkásnak. Na itt aztán meg lehetett erősödni! 6 hét alatt több mint kétezer Ft-ot kerestem, ami akkor egy gyereknek egy vagyon volt. Úgy álltunk otthon anyagilag, hogy ezt nem lehetett elszórakozni, a nagyja az iskolakezdésre kellett.Utána még 6 nyáron dolgoztam ugyanebben a brigádban.
    Sajnálom a mostani fiatalokat, hogy akarnának dolgozni, de nem tudnak.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Narancsos hamburger

"Megnyugtatott a kormány döntése, visszaadta az egészséges szalonnába, kolbászba, füstölt sonkába, tepertőbe, meg a zsíros kenyérbe vetett hitemet." Tovább olvasom