Délmagyar logó

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 2°C | 12°C Még több cikk.

Nyelvében él

JEGYZET - "A Berlinben élő író nem tudta, mi is történt itthon."
Magyarországhoz fűződő kapcsolatának fölszámolásáról írt naplójában Kertész Imre, amikor meghallotta, hogy Hódmezővásárhelyen széttépték a könyveit. A 2002. december végi naplóbejegyzés legújabb, Mentés másként című művében olvasható. Kiderül ebből a kötetből, hogy kilenc évvel ezelőtt a Berlinben élő író nem tudta, mi is történt itthon. Ahogy a HVG írja, elkeseredett, mert „hódmezővásárhelyi diákok demonstratívan összetépték és szétszórták az utcán a Sorstalanság című regény államilag nekik ajándékozott példányait". 2002 karácsonya után tényleg találtak összetépett Sorstalanságokat a vásárhelyi ifjúsági park közelében, de szó sem volt nyíltan, tüntetőleg végrehajtott akcióról. Az sem derült ki, kik rongálták meg a könyveket. 3500 diák kapta meg karácsonyi ajándékként a Nobel-díjjal frissen kitüntetett író fő művét – nem az államtól, hanem a helyi önkormányzattól. Az volt a cél, hogy a tizenévesek megismerjék, átérezzék a huszadik század poklát, a fasizmus következményét, a holokausztot. Az ajándékozással ahhoz is hozzá akart járulni a város, hogy a náci haláltáborokban, a háborúban elpusztult vásárhelyiek emléke tovább éljen. Meglehet, hogy a könyvtépők barbár tette a regény témájának szólt, de emiatt kár volt kétségbe vonni az ajándékozó jó szándékát, és megítélni egy egész közösséget.

Miért érdekes ez, kilenc évvel a történtek után? Egyrészt azért, mert Szegeden fogják fölállítani a magyar származású Nobel-díjasok szoborcsoportját, és némi zavar támadt akörül, hányan is lehetnek ebben a klubban. A terv 13 személyt ábrázol, a Wikipédia viszont 16 magyar származású díjazottról tud. A szoborcsoport ötletgazdája azt mondja, azokra gondolt, akik vállalják a magyarságukat, és Kertész Imre szereplése a szoborcsoporton magától értetődő. Természetesen, tehetjük hozzá. Mert el lehet lamentálni egy olyan, 2002 után született kertészi mondat fölött, hogy „semmiféle nemzeti szolidaritást nem tudok kialakítani magamban az úgynevezett magyarsággal, azaz nincs magyar identitásom", mindez mégis magyarul íródott, és az életmű német fordítása Kertész szerint is legföljebb „árnyképe az eredetinek". Az írót az ilyen ön-élveboncolások miatt azóta durva és – ha a szélsőséges hírportálok nagy nyilvánosságát nézzük – már tényleg demonstratív támadások érték. Olyanok részéről, akik bevallottan nem is akarták átérezni, megérteni, miről és miért ír. Az olvasó biztosan meg fogja ítélni, kinél pattog a labda; az írónál, aki azt hitte, Vásárhelyen nyilvánosan gyalázzák a könyvét, vagy az úgynevezett nemzeti radikális oldalon. Tárgyilagosan csak azt lehet megállapítani, hogy a félreértés jogához való elszánt ragaszkodás egyszer csak a magyar közbeszéd fontos rendezőelvévé vált, és erről különböző mértékben, de mindenki tehet, aki ezt a nyelvet használja.

Ha elkészül a szegedi szoborcsoport, erről a drámáról is szólni fog; és persze a közösségről, amelytől legjobb elméi eltávolodtak, mondjuk úgy szépen, hogy különböző okok miatt.

Olvasóink írták

  • 4. klj_54 2011. október 11. 15:09
    „2. bakosandras 2011.10.11. 13:51
    Nem akarom megbántani a Délmagyarországot, de azt hiszem a Magyar Nemzet, Népszabadság kintről olvasottabb.
    A sajtó alatt mint általános alanyt értettem a nyomtatott és internetes kiadványokat.
    Én szegedi kötődésű lévén Délmagyart olvastam amíg kint melóztam, de nem ez a jellemző.”
  • 3. unknown 2011. október 11. 14:35
    „2. bakosandras 2011.10.11. 13:51

    Hasonlóan emlékezem magam is.

    A jegyzet ezen mondata végtelenül találó: "Tárgyilagosan csak azt lehet megállapítani, hogy a félreértés jogához való elszánt ragaszkodás egyszer csak a magyar közbeszéd fontos rendezőelvévé vált, és erről különböző mértékben, de mindenki tehet, aki ezt a nyelvet használja."”
  • 2. bakosandras 2011. október 11. 13:51
    „Úgy emlékszem, hogy mi rendesen körüljártuk a témát.”
  • 1. klj_54 2011. október 11. 12:47
    „Roppant nagy az írástudók felelőssége!
    Mert a félinformációk után teljes joggal mondhatta Kertész amit mondott.
    Sajnos a sajtó nem remekelt anno az eset interpretálásakor:(”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A birodalom visszavág

"Mostanában gyakrabban kell találkozniuk a bankároknak, és két sajtos pogácsa között muszáj valamiről beszélgetni." Tovább olvasom