Délmagyar logó

2017. 01. 20. péntek - Fábián, Sebestyén -9°C | 0°C Még több cikk.

Olajválság, új fejezet

"Máig előttem vannak az újságok címlapjai az iráni forradalom következményeként kitört második olajválság idejéről, 1979-ből: a német autópályák szinte kihaltak a benzinkorlátozás miatt."
Máig előttem vannak az újságok címlapjai az iráni forradalom következményeként kitört második olajválság idejéről, 1979-ből: a német autópályák szinte kihaltak a benzinkorlátozás miatt. Egyik nap csak a páros, másik nap a páratlan rendszámú autók közlekedhettek.

Mi, itthonról, a vasfüggöny mögül kárörvendezve figyeltük a fogyasztói társadalom válságát, hiszen pártunk és kormányunk nem engedte meg, hogy hozzánk is betörjenek a világpiaci hatások és dráguljon az üzemanyag. Mesterséges körülmények között, mesterséges árakkal éltük biztonságosnak hitt életünket, miközben odakint már elgondolkodtak, milyen irányba menjen tovább a korábbi olaj- és benzinfaló gazdaság.

Ma nincs védőernyő, az olaj elképesztő mértékű drágulását a bőrünkön érezzük: minden tankoláskor, minden bolti vásárlásnál, télen a gázóra minden megmoccanásában ott a világpolitika és a világpiac, nem vonhatjuk ki magunkat a hatása alól. Már nem mehetünk át a szomszédos országokba sem tankolni, szinte csak forintokban mérhető a különbség az árak között. Mindenütt ugyanúgy drágult az üzemanyag, és ugyanúgy többe kerül az a gyümölcs, amelyet messzebbről szállítanak.

Az olajárak azonban nem véletlenül emelkedtek az elmúlt években a szakértők szerint: egyre több olajterméket használunk fel, a növekvő kereslet pedig megemeli az árakat. Az olajtól való függőségünket kellene csökkenteni – mondják –, a kormánynak az alternatív energiaforrások kutatására, telepítésére, fejlesztésére kellene koncentrálnia.

Mondani persze könnyű. Hiszen sok alternatív energiaforrást ismerünk már ma is, de mégis csak kevesen – mérnökök, környezetvédők – vágnak bele abba, hogy passzív házakat, napelemmel működő fűtési rendszereket építsenek az új házakba. A legtöbben továbbra is a földgázt vezetik be, ezzel a legkényelmesebb, hosszabb távon pedig a legköltségesebb megoldást választják. Nemrégiben láttam egy kördiagramot, amely azt ábrázolta, hogy Magyarországon a háztartások közel 60 százaléka fűt gázzal, és még villamos energiát is többen használnak melegedésre, mint például termálvizet vagy fát.

Ha jól rémlik, nálunk a földgázvezetékek számára éppen akkor ásták fel a fél országot, amikor a világban kitört a második olajválság. Lassan harminc éve, hogy nem látunk tovább az orrunknál.

Olvasóink írták

  • 1. SOK 2008. június 27. 09:11
    „Talán nem kellene 33 fokra fűteni a panelt! És lehet, hogy a melegvízet is elég lenne 5-10 fokkal kevesebbre.
    Mindenki jól járna, kivéve a távfűtőművet...mert ugye annak kisebb lenne a haszna. SOKKAL!!!
    Így lehet spórolni. Kicsiben és nagyban is!
    Inkább kiengedik az utcára a meleget T. Fogyasztók!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Igény a kultúrára

"Sajnos a mai embereknek nincs igényük a kultúrára – ez a butuska mondat Deutsch Anita száját… Tovább olvasom