Délmagyar logó

2017. 09. 23. szombat - Tekla 11°C | 19°C Még több cikk.

Partra vetve

"A kalákában fölhúzott, hulladékokból összerakott, az otthon fölöslegessé vált lomokból fölszerelt vityillók mellett persze igényes paloták is épültek. De ezekben sem élvezetesebb az élet – szúnyoginvázió, vagy árvíz és az árak emelkedésének idején. Ezektől is ugyanolyan nehéz megszabadulni, mint a kalyibáktól."
Már csak mi vagyunk a régiek közül – összegez egykori vityilló-szomszédunk, Józsi. Véletlenül találkozunk a „marketben": ő a Tisza-parton berendezett második háztartásuk utánpótlását, mi a kerti sütögetéshez valót vásároljuk – a város peremén. Kicsit fölidézzük a tiszaszigeti üdülősori emlékeket, sorra vesszük, ki él, ki halt a régiek közül, melyik lábakon álló házikóban laknak nyaranta, melyik roskadozik – az ürességtől.

Vityillótulajdonosnak lenni előrelépést jelentett. Ebben Józsival egyetértünk. A tanácsi panellakásból jól érzés volt kiköltözni a sajátba, ráadásul ki a természet kellős közepébe, ki a Tisza-partra – egy hosszú hétvégére, vagy akár egész nyárra. Elégedettséggel töltött el rálelni a kiskapukra: „szerezni" ezt-azt a lábakon álló házikóba, „elintézni" a szúnyogirtást, „megszervezni" a villany és a víz bevezetését, „vendégségbe hívni" a haverokat és a családot, „kertnek hazudni" az árvíz járta helyet. Olyan volt ez, mint a nyolc óra kötelező munka utáni pluszok sora: a géemkázás, a háztájiban a kapirgálás, a fusizás, vagy a Burda szabásrajzai alapján valami divatos cuccot varrni. Szóval: a Tisza-parti nyár, az üdülősori bulik miatt tűnt élhetőnek az élet – az állampárti szocializmusban.

De ahogy újabb és újabb kiskapuk nyíltak és tágult a világ, ahogy a panelből társasházba, onnan kertes házba léptünk, s főleg ahogy a hét szűk és száraz esztendőt fölváltotta a csöppet gyarapodós, de árvizes időszak, úgy vált egyre nagyobb nyűggé a vityilló. A korábbi előnyöket már hátránynak láttuk. Elkezdődött a kótyavetye.

A kalákában fölhúzott, hulladékokból összerakott, az otthon fölöslegessé vált lomokból fölszerelt vityillók mellett persze igényes paloták is épültek. De ezekben sem élvezetesebb az élet – szúnyoginvázió, vagy árvíz és az árak emelkedésének idején. Ezektől is ugyanolyan nehéz megszabadulni, mint a kalyibáktól. Tiszaszigettől a Sárgán át egészen a csongrádi Körös-torokig sok parti ház vár új tulajra – partra vetve.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Páratlanok és profik

"A demokrácia csődje vagy két tökéletes vezető tündöklése – esetleg az ellenfél… Tovább olvasom