Délmagyar logó

2017. 02. 19. vasárnap - Zsuzsanna -1°C | 7°C Még több cikk.

Poénos tolerancia

"A szólásszabadság védelmében azonban kiábrándító addig fellépni a mohamedán világgal szemben, amíg az európai médiát meghatározó, és a hírpiac sokszínűségét korlátozó monopóliumokról (lásd még: öncenzúra) ezek a lapok nemigen közölnek poénos karikatúrát."
Lassan a társadalomra is érvényes Edward N. Lorenz meteorológus mondása, hogy ha Brazília őserdejében meglegyinti egy lepke a szárnyát, akkor abból Texasban tornádó lehet. Szeptemberben egy dán szerkesztő fejéből pattant ki, hogy egy gyerekkönyv illusztrálásához arról a Dániában egyáltalán nem életbevágó közügynek számító témáról rendeljen rajzokat, hogy milyennek látják Mohamed prófétát a dán karikaturisták. Egy sorozat közhelyes karikatúra azóta az egész mohamedán világra szóló erőszakos tiltakozási hullámot indított el.

Egy dán szerkesztői szobában másként élték meg a mohamedán vallásalapító karikírozását, mint az arab országokban. Az európai vívmányok mindenki számára üdvözítőnek hitt tudatában bizonyára szórakoztatónak tűnt az élcelődés, hogy a prófétát bombaturbánnal ábrázolják, és a vicc még meg is felelt annak a közhelynek, amelyet a világ az amerikai „demokráciaexport" nyomán táplál az arabokról.

Mégsem feltételezhető, hogy lenne olyan ütődött lap a világon, amelyik az arabok humorérzékére hagyatkozna, amikor csúfot űz a prófétájukból. A dán lap arra hivatkozik, hogy a karikaturisták öncenzúrát gyakoroltak Mohamed ábrázolásában, mióta egy muzulmán férfi megölte Theo van Gogh holland rendezőt – ezért rendelte meg a sorozatot. Irigylésre méltó az a sajtó, ahol az öncenzúra legégetőbb kérdése Mohamed ábrázolásában jelentkezik. De valószínűbb, hogy a közlés a vallással való heccelődés bulváros bukéját kínálta az olvasóknak.

A karikatúrákból talán nem lett volna ekkora felfordulás, ha azokat szolidaritásból és a sajtószabadság védelmében nem közölte volna jó pár európai újság (köztük magyar napilapok is). A szolidaritás még érthető is, miután az arab közvélemény erőszakosan reagált a számára provokatív közlésekre. A szólásszabadság védelmében azonban kiábrándító addig fellépni a mohamedán világgal szemben, amíg az európai médiát meghatározó, és a hírpiac sokszínűségét korlátozó monopóliumokról (lásd még: öncenzúra) ezek a lapok nemigen közölnek poénos karikatúrát.

A mohamedánok reagálásának számos oka lehet, a sérelmektől a vallási fundamentalizmusig, de egy sem olyan, amit ne lehetett volna előre kiszámítani. Az európai vezetők váltig igyekeznek kettéválasztani a szólásszabadság és a vallási érzékenység iránti felelősség problémáját, hogy egyszerre békéltessenek, és megvédjék a nyugati eszményeket. Alighanem mindegyiküknek eszébe jutott a török uniós tagfelvételi kérelem is.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sebek és doktorok

"Évek óta tudja mindenki: a magyar egészségügy – bár értünk el sikereket, hogy mást ne… Tovább olvasom