Délmagyar logó

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 10°C | 21°C Még több cikk.

Potyautasok

"Körülbelül egymillióan rendelkeznek őstermelői igazolvánnyal Magyarországon. A magyar nyelv szabályai szerint ez a mondat azt jelenti, hogy egymillió ember termeszt a saját földjén – valamit."
Körülbelül egymillióan rendelkeznek őstermelői igazolvánnyal Magyarországon. A magyar nyelv szabályai szerint ez a mondat azt jelenti, hogy egymillió ember termeszt a saját földjén – valamit. Paradicsomot, padlizsánt, tököt, fekete retket, akármit. Amit azután elad a piacon. Fönti mondat azt is jelenti, hogy az ilyen igazolvánnyal rendelkezők jelentős adókedvezményeket kapnak.

A mai magyar valóság viszont az, hogy mindössze körülbelül 200 ezer ember folytatja ezt a tevékenységet. Ez a mondat nemcsak a nyelvi törvények, hanem a rögvalóság szerint is azt jelenti, hogy 800 ezer ember tehát kapásból adócsaló.

Vegyünk példát: egy családi, vagy rokoni közösségnek mondjuk hat tagja rendelkezik őstermelői igazolvánnyal. Ez az adótörvények alapján azt jelenti, hogy 3 millió 600 ezer forintnyi bevétel esetén sem fizetnek egyetlen fillér adót sem. Még a jövedelembevallásra sem kell időt fecsérelniük, palántázhatnak feszt. Előfordul, hogy nem palántáznak, hanem kereskednek.

Mint a szegedi piaci törvények jól mutatják, a fenti 800 ezerhez tartozó itteni ál-őstermelők ugyanolyan vehemenciával és találékonysággal küzdenek meg az árusítóhelyek újrafelosztásáért, mint ahogyan kiharcolták maguknak az igazolványokat. Szemesnek áll a világ. És aztán lehet a mérgezett takarmányborsót lelopni a földekről, mint ez történt az elmúlt napokban Szabolcsban, eladni a piacon és megfőzetni a sok hülyével, főzeléknek. Lehet a más kukájából-moslékából kiszedett egyéb dolgokat is árulni a piacon – ha megveszik, az ő bajuk. Ebben az országban „minden állampolgárnak jogában áll hülyének lenni", mondotta volt a hazai vadászterületek újrafelosztásáért vívott nagy küzdelem harcos alakja.

De ennyire? Ennyire hülyék lennénk? Hogy a finnyásabbja még mindig csak viszolyog és sipolyog a szemesék megoldásai láttán – hogy például madzagot magukhoz kötve, majd azt hirtelen leoldva foglalnak maguknak hatalmas területeket? Mit viszolyognak? Kis piac, kis megoldások.

Mit is tehetnének a valódi őstermelők azért, hogy ne vegyék palira őket minden szerdán, pénteken és szombaton? Hogyan akadályozzák meg, hogy a kárukra foglaljanak piacot (is) a viszonteladó kereskedők? Menjenek ölre? Ők a gyengébbek. Fizikailag és anyagilag. És lelkileg sincsenek fölkészülve az örökös ökölharcra.

Jó hír: jövőre kicserélik az őstermelői igazolványokat és megpróbálják kiszűrni a potyautasokat. Igaz, az új már csipkártya lesz, és ezer helyett háromezerért adják. Hurrá!
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vásárhely, közelről

"Önmagában szimpatikus lenne az ötlet, hogy műszaki szakközépiskola viselje Rapcsák András nevét… Tovább olvasom