Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 8°C

Próba szerencse

"Ahogy elénk úsznak ezek az arcok, úgy áll össze a kép: a váltásról való álmodozásból valóságos kényszer lesz – válság idején."
Ki ne gondolná – különösen az életút feléig vagy azon túl jutva –, hogy szerencsésebben alakult volna az élete, ha más szakmában próbálta volna ki képességeit? De kevesen vannak, akik meg is teszik a váltáshoz szükséges lépéseket. Például kipróbálják az újat – mondjuk otthon szabnak-varrnak, mielőtt divattervezőnek állnak. Majd mentort keresve mesterekkel tárgyalnak – például az elhelyezkedési lehetőségekről. Aztán tanulnak és tanulnak – egyre több értelmét látva új szakmájuknak. Így – belülről vezérelve, lelkesen és tettre készen – új fordulatot visznek az életükbe. Mint Ildikó, aki 37 évesen váltott és tanult új szakmát: fogászati asszisztensből lett kozmetikus.

Minden életút mutatja: a véletlen és a szerencse, illetve, hogy az illető jókor van (vagy éppenséggel nincs) jó helyen, legalább annyira befolyásolja a szakmai és anyagi sikert, a munkahelyi előmenetelt, mint a tervszerű önképzés és karrierépítés. Próba szerencse alapon mégis felelőtlenség módosítani az életpályát. Amúgy is rizikós vállalkozás a szakmaváltás. Nem lehetünk biztosak a felnőttképzőhely adta tudás minőségében. És az se tuti, hogy a vadiúj szakmájával munkát is talál a friss okleveles, de középkorú inas.

A fiatalság mindent uraló kultusza miatt ugyanis az első szakmájában előre lépegető karrierje könnyen megakadhat pályája felénél. Hiába, hogy egyre több tapasztalattal rendelkezik, és a családi fészekből kirepülő gyerekek miatt egyre több időt és figyelmet szánhatna munkahelyi feladataira. Mert egy kevesebb havi fixet igénylő fiatalabbat neveznek ki a helyére, vagy ifjú titánt tesznek a feje fölé, főnöknek. A második szakmában pedig azért nem juthat magasra, merthogy későn kezdte a kapaszkodást.

Ildikó sztorija azért mégis utat mutathat. Igaz, ismeretségi körünkből is sorolhatunk ilyeneket. Például ott a biológus, aki személyügyi vezetőként boldogul, vagy az óvónő, aki biztosítási ügynökként, majd mobilbankárként keresi a kenyerét. Ahogy elénk úsznak ezek az arcok, úgy áll össze a kép: a váltásról való álmodozásból valóságos kényszer lesz – válság idején. Merthogy a Bokros-csomag után küldték el munkahelyéről a biológust és az óvónőt is. Ők muszájból váltottak.

Most a visszavonulót fújó cégek, a kereső nélkül maradt családok, az adósságcsapdában vergődő rokonok tragédiáinak hírére napról napra, percről percre olyanféle katarzist élünk át, melynek lényege: változtasd meg az életed! Keress, kutass új lehetőségek után – legalább magadban! Mint barátnőm, Ágnes, aki munkából hazatérve tanul és tanul, meg a ház körüli kertet alakítja úgy, hogy amint lehet és kell: új szakmával felvértezve teremtsen magának új munkahelyet. Próba szerencse!
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megint a nadrágszíj

"Mindenkinek fájni fog – halljuk a biztatást az ország válságmenedzselését jelképes egy… Tovább olvasom