Délmagyar logó

2017. 08. 20. vasárnap - István 19°C | 34°C Még több cikk.

Rajtunk múlik

"Mostanában egyre gyakrabban jutnak eszembe a legendás tanár úr, Popper Péter tanításai, akitől személyiségpszichológiából volt szerencsém kurzust venni. Jól tudta, a hallgatók fejében egy idő után alig marad meg valami az elméletekből, így minden olyat, amit lényegesnek tartott tudni az emberről, hétköznapi példákkal, megdöbbentő nemzetközi tudományos vizsgálatokkal dúcolt alá. Az egyik kísérletben azt kezdték mondogatni a tanulóknak, hogy a kék szemű osztálytársaik gyengébb képességűek, lustábbak, gonoszabbak, értéktelenebbek mint ők, jó lesz vigyázni velük. Pár nap múlva a gyerekek kezdtek elkülönülni a kék szeműektől, külön csoportokba verődtek, és hamarosan a „másfajta" osztálytársaik csúfságairól sugdolóztak, szívből elkezdték utálni őket. A kísérletet hamarabb be kellett fejezni a tervezettnél, mert még komolyabb baj lehetett volna belőle. Egy másik szituációs játékban egyetemisták vettek részt, két csoportra osztották őket: fogvatartókra és fogvatartottakra. Az előbbieknek természetesen minden megengedett volt, hiszen éppen ez volt a kísérlet lényege, hogyan viselkedik az ember az ilyen kiszolgáltatott helyzetekben. Mit mondjak, gyalázatosan. A kísérletet egy hónapra tervezték, de rövid idő után ezt is le kellett fújni, mert a kezdeti ártatlan szívatásokat követően a kegyetlenkedésekig durvultak a „börtönviszonyok". A fogvatartókból megalázók, a fogvatartottakból megalázottak lettek.

Mindezt csak azért mondtam el, hogy emlékeztessek: az emberi szív rejtekén nemcsak a jóra, a szépre, az irgalomra kész természetünk húzódik meg, hanem a gonoszságra való hajlamunk is (persze nem egyforma mozgósíthatósági küszöbértékekkel). A családon, az iskolán, az utcán, az alkalmon, a helyzeten, s főképp a mindezt körülvevő társadalom morális, erkölcsi intelligenciáján, tartásán, rendezettségén múlik, hogy természetünk mely ága-boga bújik elő belőlünk. A teremtő rendkívüli felelősséget (ha úgy tetszik szabad akaratot) rótt az emberre azzal, hogy erkölcsi értelemben nem tette természetessé számára a fejlődést, az evolúciót. Minden újszülöttnek a nulláról kell kezdenie. Mindig az éppen aktuális környezeten múlik, hogy mi lesz belőle.

És e tekintetben egyáltalán nem vagyok nyugodt. Hogy is lennék, amikor már társadalmi méreteket ölt az elkülönülés, a megbélyegzés, a kirekesztés, a gonoszkodás, a bűnbakképzés, az ellenségkeresés, a gátlástalanság, a szúette idők, eszmék és emberek feltámasztása. Amiket aztán nem lehet csak úgy egyszerűen leállítani, mint a szituációs gyakorlatokat. Nincs az a politikai konstelláció, hatalmi legitimáció, csábító zsákmányszag, amelyért megérné feláldozni a még ki sem alakult, de már megint veszni látszó társadalmi békét. És mégis van."

Olvasóink írták

  • 1. klj-54 2012. július 28. 11:21
    „Kedves Feri,
    valóban jól látod a dolgokat. Lenne azért szerény megjegyzésem:
    Nagy az írástudó felelőssége!
    Nem mindegy mit ír az újság, hogyan tálalja a történéseket.
    Lehet a pohár félig tele és félig üres.
    Akik itt (is) lázálmaikról írnak, elmehetnének Dudar (Dudarbánya) Készenléti lakótelep utcába beszélni az ott lakókkal!
    A pohár azonnal félig tele lenne, itt.

    A politikusok felelősségéről kár írni pedig valójában ők azok akik a felszín alatti mozgásokat irányítják!
    Lásd:
    Orbán és a 300 forint + a tandíj.
    Persze ma ezeket neki kell bevezetnie, ismét.
    De legyünk őszinték, a délmagyar sem merte felvállalni azt a konfliktust, hogy szembesítse az Orbán által felvetettek demagóg voltát.
    De sebaj, a lényeg az, hogy egészségesek és nőnek az unokáim!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ünnep vagy te...

"Öt magyar bajnoki címmel kiegyeznénk, ugye?" Tovább olvasom