Délmagyar logó

2017. 05. 01. hétfő - Fülöp, Jakab 5°C | 20°C Még több cikk.

Ramsar és madárinfluenza

"A minap volt a vizes élőhelyek világnapja, melyet a ramsari egyezmény – a vizes élőhelyek, különösen a vízimadarak élőhelyei védelméről szóló nemzetközi megállapodás – aláírásának évfordulóján tartanak meg évről évre, világszerte. És itt a madárinfluenza is."
A minap volt a vizes élőhelyek világnapja, melyet a ramsari egyezmény – a vizes élőhelyek, különösen a vízimadarak élőhelyei védelméről szóló nemzetközi megállapodás – aláírásának évfordulóján tartanak meg évről évre, világszerte. És itt a madárinfluenza is. A kettő együtt pedig kész konfliktus, legalábbis némelyek szerint. Mind többektől hallani: „Csongrád megye pont beleesik a vándormadarak útvonalába, ne csodálkozzunk, ha unos-untalan felüti fejét a betegség – föl kell számolni a madárvédelmet, ha nincs madár, nincs madárinfluenza, jeee."

Pedig védelemre szükség van, mert nélküle a madarak és élőhelyeik elfogynak, és soha, senki nem teremti őket újjá, a madárinfluenza viszont marad, ha mégsem marad, jön helyébe más, rosszabb. Csak örülni lehet, hogy Csongrád megyében sok ramsari terület akad (például a szegedi Fehér-tó, a Tömörkény közelében lévő Csaj-tó, a Tisza menti Sas-ér, a labodári gémtelep, és a baksi nagy legelő. Ezenkívül mártélyi s a körtvélyesi holtág, és a megyehatáron lévő kardoskúti Fehér-tó is). Mindez egy-egy szem abban a sok ország területén keresztülhúzódó élőhelyláncban, mely biztosítja: a vízimadarak bántatlanul költhessenek, vagy ha nem költenek, pihenhessenek meg egy-egy területen, s vonulhassanak tovább. És persze a védelem a terület élővilága egészének a biztonságát is jelenti – a vízimadarakat azért kezeli kiemelten az egyezmény, mert ahol vízimadár van, minden egyéb, védendő vízi szervezet is van.

S hatásos-e a védelem? Annyira – most még – biztos nem, mint az évezredekkel, -századokkal ezelőtti állatvédelmi mód, mely abból állt, hogy a védeni kívánt élőlényeket szentté nyilvánították; ennek maradványa például: még ma is köztudomású, hogy a magyar nép a fecskét, a gólyát Isten madarának tekintette. De azért jó tudni: hektáronként 250 ezer forint is lehet a bírság, ha valaki ramsari területet károsít. És más védelmi előírások is vannak; a legtöbb madarunkra és nagyon sok vízi élőlényünkre fajonkénti, egyedenkénti védelem is vonatkozik – mindezek megléte pedig mindinkább kezd „átjönni" a köztudatba. Nemcsak az emberekébe – hanem az állatokéba is. Például egyre több helyütt látni az út mentén kócsagot, a legközönségesebb, minden ramsariságtól mentes lucernaföldeken is – a madár megérzi, ha védik. És – valószínűleg – igényeit is lejjebb szállította már, mint száz évvel ezelőtti őse, amely kizárólag végtelen nádasok rejtekében volt képes megélni. Szóval: a védelem nem hatástalan.

És erre jön ez a szerencsétlen madárinfluenza-ügy, s a természetvédelmet lassan-lassan elfogadni kezdő közvéleményt ismét a természet ellen hangolja. Ha valaki, mondjuk, vonuló vadludakat lát, összevonja szemöldökét: „Lehet, éppen most hozzák a madárinfluenzát?" Pedig, amennyiben egy állattartó az előírásoknak megfelelően, szabályosan tartja a csirkéit-kacsáit, állománya nem kerülhet kapcsolatba a vadmadarakkal, és azok akkor sem ragasztják rá a madárinfluenzát, ha esetleg bujkál bennük kórokozó. Néhány szabály betartásával a madárinfluenza elkerülhető. Madárinfluenzára hivatkozva természetvédelem ellen ágálni olyan, mintha valaki az autók betiltása ellen háborogna, azért, mert az autó közlekedési balesetet okoz. Okoz, persze – ha nem tartják be a közlekedési szabályokat: a gyalogos pirosban megy át a zebrán, vagy az autó fölhajt a járdára. Ha valahol madárinfluenza jelentkezik, ott valakik valamit elrontottak. Vagy nem rontottak el, de az adott területen nem is lehet jól csinálni. Vagy lehetne, de sokba kerülne. Mintha egy autóbalesetet az okozna, hogy egy helyen nincsen járda, és – míg a baleset be nem következik – ózdkodnak megépítésétől. Ez csak azért nem annyira egyértelmű, mint egy gázolás esetében, mert a természet bonyolultabb, mint egy autó.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Parkrejtély

"Mennyivel tudja ügyesebben röpíteni a világhír felé nemzeti emlékparkunkat az új direktor, ha… Tovább olvasom