Délmagyar logó

2017. 08. 20. vasárnap - István 19°C | 34°C Még több cikk.

Régi ízek

"...ha decemberben esszük, biztosak lehetünk benne, hogy import. Ha szezonban vesszük, akkor meg nem lehetünk biztosak abban, hogy hazai."
Mikor ifjú kolléganőm tegnap visszatért Szatymazról, szétosztott a szerkesztőségben néhány nagyon szép őszibarackot. Nekem nem a hagyományosból, hanem a kopaszból jutott, s meglehetősen neki is keseredtem, hogy már a gyümölcs hazájában is modernizáltak a termékszerkezeten. Mert nekem az igazi őszibarack az a régi, szőrös, jóízű, aminek kifröccsent levét alig lehet kimosni a fehér pólóból. Például a Ford fajta, ami legnagyobb meglepetésemre ma is szerepel a faiskolai kínálatban. Nagyon óvatosan kellett szedni, mert ujjnyomaink már néhány óra múlva meglátszottak a barackon, és a belvárosi élelmiszerbolt szigorú vezetője, Jutka néni csúnyán nézett ránk, amikor átvette tőlünk az árut. Az elmúlt harminc évben valószínűleg a Fordon is nemesítettek a piacképesség érdekében, színesebb is a gyümölcs az internetes képen, mint amire emlékszem – remélem, nem a photoshopnak köszönhetően –, de talán ez is természetes.
Ahogy a piacképesség, a szállíthatóság, az eltarthatóság, a színesség előtérbe került a gyümölcsöknél, úgy tűnnek el lassan az ízek. Persze az is lehet, hogy csupán megváltoztak.

Ahhoz képest mindenképpen, mint amikor csak szezonban ehettünk barackot. Ma egész évben tehetjük, s ha decemberben esszük, biztosak lehetünk benne, hogy import. Ha szezonban vesszük, akkor meg nem lehetünk biztosak abban, hogy hazai. Mert ahogy „ránk hozza" a multi az olcsó, külföldi dinnyét, ne legyen kétségünk afelől, hogy szezonban is szerez máshonnan őszibarackot, ha nálunk egy kicsit kevesebb, így drágább – mondjuk a fagykár miatt. Vagy azért, mert egyre kisebb az országban az őszibarackosok területe, amely ma már nem éri el a hatezer hektárt sem. A tavalyi gyümölcsös-összeírás hat év alatt több mint húszszázalékos csökkenést regisztrált, s ami még szomorúbb, ezen belül régiónkban több mint egyharmadával lett kevesebb a terület. Jó, még így is minden harmadik őszibarackfa itt terem – tulajdonképpen „háztájiban", az átlagos ültetvényméret ugyanis nálunk az egy hektárt sem éri el.

A nagyüzemszerűségtől tehát még nem kell félnünk, ezért nagyobb az esély, hogy tovább marad a régi ízekből is.

Olvasóink írták

  • 1. sevenof9 2008. július 11. 01:56
    „na igen. igy jartunk. esszuk a tescos szemetet. egy normalis orszagban porig egetnek ez ilyen moslekarudat. de akcios. olcso. csikos. mi kell meg?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Félelem igazgat

"...nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy a Molotov-koktél meg az utcakő dobálása – bármely… Tovább olvasom