Délmagyar logó

2017. 03. 25. szombat - Irén, Irisz 7°C | 14°C Még több cikk.

Requiem eternam...

"Mindenszentek ünnepére készülve egy korszakos énekest, egy nagy humanistát, egy önzetlen kollégát, egy figyelmes, empatikus barátot, igazi filantrópot, a humort, a szerelmet, az életet szerető művészt, egy fenegyerekből lett bölcset veszítettünk el."
„Requiem eternam dona eis Domine" – énekli a jól ismert, összetéveszthetetlen basszus a régi kalózfelvételről. A számítógépem zenetárában találtam rá. Verdi: Requiem, 1975., Szeged. Vezényel: Vaszy Viktor. Szólisták: Karikó, Lengyel, Gregor és Réti. Ez szerepel a címkén. Árad a muzsika a fejhallgatóból, a szerkesztőségi hangyabolyban próbálnék a segítségével arra koncentrálni, amiről csendes magányban is nehéz lenne írni.

„Requiem eternam dona eis Domine" Csak a könnyek jönnek. Csütörtökön délben láttam utoljára. Marika, a felesége mondta, menjek, látogassam meg, biztosan örülne, talán váltani tudok vele néhány szót. Az ismerős szobában, ahol oly sokszor nagyokat beszélgettünk, a betegággyal szemben az a modern Krisztus-festmény a kereszttel, amit annyira szeretett. Minden erejét összeszedve üdvözölt, és mielőtt bármit mondhattam volna, zavarba ejtő előzékenységével kérdezte: hogy vagytok? A kézfogás más lett, mint az üdvözlet gesztusa. Percekig tartó biztatás, több minden szónál.

„Requiem eternam dona eis Domine" Mert mit is lehetne mondani. Marika mutatja a magas kitüntetést. Vasárnap Bernadettel vették át a Parlamentben. Mennyire szeretett volna ő is ott lenni. Akar mondani valamit, háromszor is próbálkozik, de már nem megy. Kérdem, vannak-e fájdalmai. Csak jelezni tud: már semmi. Lecsukja a szemét. A gyilkos kór nem volt vele kíméletes. Marika sír. Nem segít már a legjobb orvos, a leggondosabb ápolás, a vitamininjekciók, a természetgyógyász csodaszere sem. Felébred, a kezét nyújtja, szótlanul elbúcsúzunk.
„Requiem eternam dona eis Domine"

Mindenszentek ünnepére készülve egy korszakos énekest, egy nagy humanistát, egy önzetlen kollégát, egy figyelmes, empatikus barátot, igazi filantrópot, a humort, a szerelmet, az életet szerető művészt, egy fenegyerekből lett bölcset veszítettünk el.

Őrizzük meg mindörökké az emlékezetünkben.

„Requiem eternam dona eis Domine"
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kormányfő kerestetik

"Finom kis hétigenes népszavazási kérdéscsomagot állított össze a Fidesz, aminek olvastán sokat… Tovább olvasom