Délmagyar logó

2017. 05. 29. hétfő - Magdolna 13°C | 27°C Még több cikk.

Rettentő aprómunkával

"Fogyunk, ezt tudjuk régóta, azt is, hogy nemcsak azért, mert „halnak a lakosok" – hogy aggodalmas természetű kollégám kedvenc kifejezését idézzem. Azért is, mert kevesebben születnek, mint halnak. Csongrád megyében különösen rossz mindkét mutató."
Fogyunk, ezt tudjuk régóta, azt is, hogy nemcsak azért, mert „halnak a lakosok" – hogy aggodalmas természetű kollégám kedvenc kifejezését idézzem. Azért is, mert kevesebben születnek, mint halnak. Csongrád megyében különösen rossz mindkét mutató. A fő ok az, hogy az országosnál is rosszabb a fiatalok és az idősek aránya, a szakzsargon szerint: az öregségi index. Elöregedőben Csongrád megye lakossága, nagyobb ennek az üteme, mint az országos elöregedési folyamaté.

Az időről-időre napvilágra kerülő és az idő haladtával egyre elkeserítőbb népességi adatok után általában politikai nyilatkozatok következnek arról, hogy mit tesz vagy mennyire nem tesz semmit se kormány, se senki a trend megváltoztatására. Aztán jön ennek a cáfolata. Aztán minden folytatódik, a trend, a fogyás – évtizedek óta érvényesül. Lehet, hogy bele kell nyugodni?

A Csongrád megyei kisebb térségek adatai mást mondanak. Itt van például Mórahalom és kistérsége. A csongrádi városok közül évek óta Mórahalom „produkálja" a legrosszabb születési és halálozási mutatókat, vagyis a legnagyobb természetes fogyást itt kell könyvelni. És most jön a truváj: mégis nőtt ennek a városnak a népessége, sőt, a kistérségéhez tartozó néhány más településé is.

Hogy lehet ez? Hát úgy, hogy bár „halnak a lakosok" és kevés az újszülött, folyamatos a betelepülés. Miért? Mi a vonzó Mórahalomban? Nem könnyen megválaszolható kérdés. De amit a laikus is lát, az nem más, mint hogy Mórahalom folyamatosan és töretlenül fejlődik. Legyen akármilyen színű a kormány, ide áramlanak a pályázati pénzek. Itt még időben kitalálták, hogyan ne maradjanak magukra a mezőgazdaságból élő emberek, a lakosok túlnyomó többsége: létrejött és virágzik a Mórakert Szövetkezet, amely átveszi és értékesíti a megtermelt friss zöldséget és gyümölcsöt.

Mórahalom bemutatta az összes többi tanyás vidéknek, hogyan lehet megoldani, hogy ne másodrendű állampolgárokként kelljen élni a tanyán. Egyáltalán: mintha itt arra mutatnának példát, hogyan lehet a gazdasági versenyt és a szociális érzékenységet összeegyeztetni. Profitot és munkahelyet csinálni egyszerre, ráadásul valóban humán erőforrásként, azaz élő-érző emberként „kezelni" az élő-érző embert. Példát mutat a mórahalmi gyarapodó lakosság nap mint nap az összefogás erejéről is. A sok kicsi sokra megy hitének erejéről.

Ha valóban meg akarnánk állítani a népesség fogyását, talán ilyesmivel kéne próbálkozni más településeken is. Rettentő aprómunkával.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A rozsdás tábláról

"Hódmezővásárhelyen megint olyan dolgot csináltak, amit eddig még tudomásunk szerint senki sem… Tovább olvasom