Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Rossz szomszédság

"Szóval egy nemrég csatlakozott uniós ország hatósága neveli itt nyugati rendre a frissen belépett állam polgárait."
A Nagylaknál zúgolódó román kamionosok hangja nem hallatszott el a szegedi városházáig. A román–magyar kormányülés után legalábbis nem volt szó nyilvánosan arról, hogy ezt a konfliktust megbeszélte a két ország vezetése, és született volna bármilyen megegyezés – ha már a román fuvarozók érdekképviseletei és a magyar hatóságok nem jutottak érdemi egyezségre. Pedig az nem csak a vámhivatalra tartozik, ha a magyar vámosok „túlkapásairól" ír a román sajtó, a magyar hatóság „túlbuzgósága" ellen tüntetve zárják le teherautó-sofőrök az aradi utat, ha a román tévében véres kötést viselő gépkocsivezető mesél arról, mennyire megverték a magyar átkelőhelyen dolgozó egyenruhások. A magyar vámosok állítólag szisztematikusan pécézik ki a román sofőröket, addig folytatják az ellenőrzést, amíg nem találnak valami szabálytalanságot, amiért aztán komoly bírságokat szabnak ki. Márpedig jogosan – mondják erre a magyar vámosok. A Nagylaknál áthaladó kamionok zöme pedig román, így nem véletlen, hogy közülük kerül ki a legtöbb megbírságolt.

Szóval egy nemrég csatlakozott uniós ország hatósága neveli itt nyugati rendre a frissen belépett állam polgárait. Mindehhez hozzá kell gondolni azt is, hogy a vámosok is dél-alföldi emberek, és mi errefelé nem nagyon sajnáljuk a megbírságolt román kamionosokat, hiszen tudjuk: miattuk zsúfolt és nyomvályús a mi 43-as utunk. Úgy kell nekik, minek jönnek erre?

Szóval ez jellemzően olyan konfliktus, amely nem a két nemzet közötti ellentétből, egyszerűen a szomszédságból, az együttélésből fakad. Emiatt sokkal bonyolultabb is: nemcsak megoldani nehéz, de „kommunikálni" is. Nehezebb, mint arról beszélni, mi mindent fogunk együtt, egyetértésben építeni, merre vezetnek és hol fognak találkozni a gyorsforgalmi utak, miért épül a szegedi vasúti híd, hol fog átjönni a határon a vonat.

Mellesleg azt, hogy hol kellene, már a kilencvenes években mondogatták mifelénk a helyi politikusok, odaát meg a Nagyszentmiklósra, Őscsanádra települt olasz befektetők. De az ő szavuk meg Budapestig és Bukarestig nem hallatszott el. Így aztán most nem mondhatjuk meg, lenne-e tumultus Makó és Szeged között az úton, ha időben nálunk is vasútra terelik a teherforgalom zömét, mint például Hollandiában. Ahhoz, hogy itt konténereket szállító tehervonatok járhassanak, sok helyen a vasúti töltést is le kell bontani az alapig, komoly beruházás kell hozzá. Ehhez pedig a szomszéddal való megállapodáson túl – és főleg – pénz kell. Ami talán egyszer erre is lesz.

De addig hiába vagyunk uniós tagok, a velünk veszekedő szomszédtól jó néhányszor megkapjuk, milyenek is vagyunk.

Olvasóink írták

  • 2. andress 2008. október 28. 18:29
    „Kedves rebellis!
    Ne felejtsük el, hogy Trianon után mindenki-még Ausztria is- hasított ki magyar területeket. Mivel vaj van a fejükön, félnek, hogy valaki vissza akarja követelni azt ami nem volt az övéké. Ha viszont minket nem szeretnek akkor nem kell csodálkozni azon, hogy mi sem szeretjük őket. A benelux államokat sem szeretnénk ha ők loptak volna tőlünk!”
  • 1. rebellis 2008. október 28. 13:29
    „Azért körülnézve, szinte valamennyi szomszédunkkal sikerült valamiért összeveszni, még Ausztriával is, pedig
    korábban ők voltak a mintaképek. Szereintem ha a benelux államoknál kicsit széthúznánk a térképet, és odatennék Mo.t, ott is sikerülne pár év alatt viszályt szítanunk. Emlékszik még valaki Für lajos egykori honvédelmi minszter kökörös védelmi doktrínájára?? És még csodálkozunk, ha minket senki sem szeret. A mások kioktatásában világszerte verhetetlenek vagyunk.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Benzinlift

"De ismerve a benzinlift szokásait, az se baj, ha hetente egyszer azért megnézzük, ott van-e még,… Tovább olvasom