Délmagyar logó

2017. 04. 29. szombat - Péter 7°C | 22°C Még több cikk.

Saját kollégium

"Jobbak voltak az arányok akkoriban: a kevesebb egyetemista közül többől lehetett kollégista. Ma több az egyetemista, de a kollégium falain kívüli önépítési lehetőség is. Talán kevesebb közszállás is pályázik a kitüntető „a" kollégiumcímre. Inkább az épület és a vizesblokk állapota, a férőhelyek száma alapján kategorizálják a diákszállásokat. "
Az ötcsillagos szállodánál többet ér a kollégium. Mert több, mint a legjobban felszerelt, vagy a leginkább kényeztető szálláshely. Azt mondom, a kollégium: közösség. Vagy másképp: olyan hely, amely befogad, de közben kiterjeszti az ott élő lehetőségeit.

„Mórás" koromban még csak azt tudtam: jobb a koleszban, mint bármely albérletben. Pedig már a nyolcvanas évek elején sem tűnt első blikkre vonzónak, hogy az egy egységet alkotó, két négy-négyágyas lakószoba és a közös tanuló, no meg az egész emelet által használt konyha és tusoló között ingázva teljenek a hétköznapok. De hamar kiderült: az újszegedi zöldövezet csendes utcájában fölhúzott négyszintes épület nem pusztán diákszállás, hanem „a" Móra Ferenc Kollégium. Ma is úgy látom: szerencsésnek számított, aki ott élhette meg egyetemi éveit. Nem csak a kicserélhető előadásjegyzetek, vagy az ott születő és máig tartó barátságok, esetleg a közeli „nyugi", vagyis a kertpresszó miatt. Hanem azért, mert aki akart, gazdagodhatott.

A kínálat? Szakkollégiumok, szemináriumok, előadások, irodalmi estek, kollégiumi filmklub, kirándulások sora. A jövőre negyvenéves Móra falai között Csengey Dénes, Törőcsik Mari, vagy éppen Bohumil Hrabal vendégeskedett, s olyan mondatokból építkezhettek a kollégisták például 1983-ban, mint amit Donáth Ferenctől hallhattak: „Hisszük, hogy a társadalom szervezeteinek csak akkor van értelmük, ha azok nem csökkentik, de növelik és biztosítják az egyén szabadságát..."

Jobbak voltak az arányok akkoriban: a kevesebb egyetemista közül többől lehetett kollégista. Ma több az egyetemista, de a kollégium falain kívüli önépítési lehetőség is. Talán kevesebb közszállás is pályázik a kitüntető „a" kollégiumcímre. Inkább az épület és a vizesblokk állapota, a férőhelyek száma alapján kategorizálják a diákszállásokat. Ennek alapján a szegedi egyetemi kollégiumok zöme a négy lehetséges kategória közül leginkább az alsó kettőbe sorolható. Nem is bánkódik nagyon, akinek nem jut férőhely. Inkább lakhatási támogatást kér, hogy a hónapos szobák és lakások kiadására specializálódott szegedi ingatlanpiac átlag 11 ezer 500 forint albérletárát lefaraghassa az 5-6 ezer forintos kollégiumi díj mértékére. Szegeden nem éri meg új kollégiumot építeni, de – gólyává lett keresztlányomnak azt ajánlom – az egyetemistának érdemes kialakítania „a" (saját) kollégiumát.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Méreg és fuvar

"A magyar vasút nehezen tartja a lépést, az állam az autópályákra költi szinte az összes… Tovább olvasom