Délmagyar logó

2017. 02. 24. péntek - Mátyás 5°C | 12°C Még több cikk.

Síndíj

"A mellkast masszírozva aztán el lehet gondolkodni azon, vajon kiknek és mennyi mulasztása, átgondolatlan döntése szükségeltett ahhoz, hogy idáig jusson a MÁV, s jövőre ily sebességgel vonatozzon ki zsebünkből mind több pénz."
A Csongrád megyeiekhez örömteli, az ország más vidékein élőkhöz inkább bánatosnak minősíthető információ érkezett tegnap. Nem vonaton, de a vonatokról. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter sajtótájékoztatóján ugyanis az derült ki: az előzetes tervekkel és híresztelésekkel szemben mégsem szüneteltetik a személyszállítást a Szentes és Orosháza, valamint a Makó és Hódmezővásárhely közötti vasúti szakaszon. Tizennégy vonalon viszont csak február végig integethetnek a vonatra szállóknak, összesen 474 kilométernyi szakaszt „pihentet" a MÁV.

Persze nagy vidámkodásra azért ne fecséreljenek időt a mi körzetünkben élők sem, ugyanis Kóka jelezte: még tizennégy szakasz üzemeltetésének célszerűségét vizsgálják a szakemberek. Gyanítható, ha az utasok nem szavaznak lábukkal a vonatok mellett, vagyis amikor elindulnak otthonról inkább a buszmegálló, mintsem a vasútállomás felé ballagnak, nem lesz könyörületes a kormányzat a talonba tett vonalakhoz sem.

Hogy az eddig felsorolt hírek megnyugtatják, netán tovább borzolják a kedélyeket, elég nehéz megjósolni. Ám ahhoz kétség sem férhet: Kóka miniszternek a vasúti viteldíjak változásáról (értsd: emelés) elmondott mondatai, netán a kedvezmények megnyirbálását érintő kijelentései már jóval inkább feldühítik az elmúlt hetek áremelkedései miatt egyébként is mind morcosabb közvéleményt. A buszok 6 százalékos tarifaemelése – mivel erre korábban is volt példa egy-egy új esztendő kezdetekor – talán elintézhető kézlegyintéssel.

De hogy a vasúti szolgáltatásért 16 százalékkal kell többet fizetni, hogy megszűnik az esti és levelező tagozatos hallgatók vasúti kedvezménye, hogy a nappalis felsőoktatásban tanulók csak a lakóhelyük és az iskolájuk között utazhatnak ötvenszázalékos kedvezménnyel, hogy a 6 és 14 év közötti életkorú gyerekek jegyárkedvezménye ötvenszázalékosra csökken, szóval mindez együtt már túl sok ahhoz, hogy az oktatást finanszírozó, s éppen tandíjjal célba vett szülők ne kapjanak a szívükhöz.

A mellkast masszírozva aztán el lehet gondolkodni azon, vajon kiknek és mennyi mulasztása, átgondolatlan döntése szükségeltett ahhoz, hogy idáig jusson a MÁV, s jövőre ily sebességgel vonatozzon ki zsebünkből mind több pénz. Persze lehet reménykedni: az új kedvezményrendszer valóban átláthatóbbá teszi a közlekedést, s idővel csak átlátható lesz az is, hány átláthatóságot segítő megszorítás pihen még a kormány Reform típusú szekrényében.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kicsi futam az irodalomról

"Az irodalmi hír általában akkor kap gellert, amikor botrányszaga van, ha könnyű, ha habzik, mint a… Tovább olvasom