Délmagyar logó

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 10°C | 20°C Még több cikk.

Sorry!

JEGYZET - "A hajó viszont most elment – egy morcos ország képével."
Ezek a napok ugyanolyanok Magyarország életében, mint a többi. Az emberek többségének ugyanis fogalma sincs arról, hogy most járt le soros elnökségünk az Európai Unióban, mint ahogy arról sem nagyon volt, hogy egyáltalán átvettük e posztot. Mintha csak letudtuk volna ezt az EU-elnökséget. Pedig a munka, amit szakértőink végeztek, dicséretes, csak mielőtt bármit is megtudhattunk volna a munkájukról, fellármáztuk fél Európát.

Ambivalens viszonyunk az Európai Unióval akkor kezdődött, amikor a kétharmados parlamenti többségétől megittasodott győztesek elkezdtek fügét meg szamárfüleket mutogatni a Lajtán túli „hanyatló kapitalizmusnak" is. Főleg azután, hogy Brüsszel ellopta a gyémánt félkrajcárunkat: nem engedték, hogy lazább pórázra eresszük a költségvetési hiányt. Láttak már karón varjút. Mi pedig vérig sértődtünk.

Közelgett a 2010-es év vége nagy csenddel, egyre többen kezdtek aggódni, szóljon már valaki Orbán Viktornak is, hogy januártól Magyarország tölti be az EU soros elnöki tisztét. Pedig a háttérben ekkor már javában ment a szorgos előkészítő munka. Szerencsére ugyanis a kormány minden puffogása ellenére presztízskérdést csinált abból, hogy az elnökséggel járó feladatokat jól és maradéktalanul lássuk el. Nem így a politikai nagyszínpad szereplői.

Ősszel már javában állt a bál itthon a sajtószabadságra komoly veszélyt jelentő médiatörvény körül, prüszkölt egész Európa, megtehettük volna, hogy legalább egy félévre leállítjuk harci szekereinket. De nem, sőt! Ez volt a belépőnk a soros elnökségbe. Csak azért is. Janus-arcú félév volt ez a magyar elnökség. Egyfelől a magyar elnökség szakértői csapata, diplomaták, jogászok, szervezők, európai ügyekben jártas munkatársak megfeszített munkával dolgoztak, profi munkát végeztek, kivívva nemcsak a brüsszeli adminisztráció, de az Európai Parlament valamennyi frakciójának elismerését. Másfelől mi magunk tematizáltuk úgy félre a hazai és nemzetközi közbeszédet, hogy a magyar EU-elnökség tényleges eredményei helyett a magyar miniszterelnök személyéről, a győztes kétharmad mindenhatóságáról és annak – jogállamot és szabadságjogokat kikezdő – következményeiről szóljon. Pedig a roma- és Duna-stratégia elkészítése vagy a horvát csatlakozás sikeres támogatása éppúgy a magyar elnökséghez kötődik, mint az európai gazdasági kormányzás jogszabályi kereteinek megteremtése – tengernyi sikeres egyeztetéssel! Ki tud róla?

Kár érte. Jó lett volna legalább fél évig kibírni. Nem másért, csak a sokat emlegetett haza érdekében. A hajó viszont most elment – egy morcos ország képével.

Bocsánat, Magyarország! I'm sorry, Europe!

Olvasóink írták

  • 7. unknown 2011. július 06. 10:27
    „Tisztelt Lódoktor!
    Nem értettem félre, mint hogy a jegyzethez tartozó, az alatt lévő hozzászólásában így kezdi mondanivalóját: "Azonban a hozzaszolasokbol lathato..." Nem tekinthettem úgy arra, hogy azt a konkrét jegyzet tartalmától elvonatkoztatva gondolja.”
  • 6. lodoktor 2011. július 06. 07:50
    „Tisztelt Unknown!
    On felreert engem, mint ahogy felreerti a hozzaszolasomat is. Ugy is mondhatnam, csak a lenyeget nem erti. A jegyzet iroja termeszetesen nem hulye, higgye el, nagyon jol ismertem eleg sokaig. Nem kivanok Onnel vitatkozni, egy atlagos magyar ember megfogja (ha meg akarja) erteni, mire celoztam a hozzaszolasomban.
    Ez egyebkent az utolso kommentem, mert ezt meg en kerem ki magamnak, hogy egy "részletezett tény On altali valos felemlegetésevel, aminek semmi köze pártoldali elkötelezettséghez" - vitazzak.”
  • 5. unknown 2011. július 06. 02:12
    „Mint hogy túl kevesen szóltunk hozzá a jegyzethez, 4. lodoktor véleménye azon részét, miszerint azt gondolnám, hogy a jegyzet írója esetleg "hülye", kikérem magamnak. A konkrét tény, az egy részletezett tény általam történt felemlegetése valós, semmi köze pártoldali elkötelezettséghez. Kizárólag az igazsághoz.”
  • 4. lodoktor 2011. július 05. 18:38
    „Kedves Feri Baratom!
    Nem mondom, hogy minden cikkeddel egyertertettem, amit eddig elolvastam. Ez azonban tartalmaban tetszett. A megfogalmazasban velemenyem szerint igyekeztel "diplomatikus" lenni. Azert gondolom ezt, mert ugy erzem, hogy valamikor jol ismertelek.
    Azonban a hozzaszolasokbol lathato, hogy e diplomaciai torekvesed is tul eros azoknak, akik szerint most jarunk azon az uton, ami a jobb jovobe vezet. Annyira biztosak az igazukban, hogy fel sem merul bennuk: esetleg valamiben tevedhetnek. Aki pedig nem ert egyet veluk, az megtevesztett, tehetsegtelen, esetleg egyszeruen csak hulye.
    Husz eve figyelem az Uj Isteneket. Nem vagyok a mindennapi ertelemben veve vallasos, de nekem nem ezert nem kellettek-kellenek.
    Eleg regota "kint" elek, de a magyarsagomat nem tagadtam meg es figyelem az otthoni torteneseket. Innen messzebbrol raadasul jobban is latszik az, ami otthon tulsagosan is kozel van a szemunkhoz. Valamint halljuk-erezzuk naponta, hogy mi a velemeny rolunk magyarokrol a vilagban. Sokan vagyunk "kint", akik azt gondoljuk (en ezert is jottem ki), hogy sokadszorra is forditva ul a magyar a lovon. Igy viszont, amit perspektivanak latunk, az nem mas, mint a lo fara, ami - szakmambol tudom - budos is.
    Ezert azt mondom: amit irtal, az egyreszt igaz, masreszt nagyon messze van attol a "vehemenciatol", amit "mas" ujsagok (szandekosan nem irok oldalat) cikkeibol arad.
    Udvozlet: egy magyar lodoktor”
  • 3. blatth 2011. július 04. 18:23
    „Senki sem gondolta, hogy lazábbra kellett volna engedni a költségvetési hiányt. Akik korábban lazábbra engedték, felelniük kell érte. Azoknak az újságíróknak is, egyetértőleg vagy félretájékoztatással butították a népet. Kétharmados parlamenti többségtől nem szép "megittasodni", de kisebb parlamenti többségtől még kevésbé. Pedig láttunk már erre példát.”
  • 2. jq 2011. július 04. 11:18
    „Talán ha a sajtó is a jó hírekkel lett volna tele, nem a másik felével, akkor a "zemberek" is tudtak volna róla. Máshonnan hogyan szereznének tudomást róla, kedves újságíró?”
  • 1. unknown 2011. július 04. 11:17
    „Mily furcsa, nekem is ambivalens érzésem van, de a jegyzet néhány kitételével kapcsolatban. Magam is azt mondom: kár érte. Ha egy esetet pontosan értve emlegetett volna fel a jegyzet írója, ha nevén nevezte volna (és nem általános alannyal helyettesíti) azt a hazai ellenzéki pártot, amely munícióval fűtötte az Európai Parlament szocialista-liberális frakcióját azt írnám le most, hogy a jegyzet kitűnő, remek, pompás és minden elismerésem.
    Az egy eset. Brüsszel nem akart hozzájárulni ahhoz, hogy mi magyarok (velünk együtt a lengyelek) a költségvetési hiány terhére számoljuk el az adófizetőktől beszedett pénz azon részét, amelyet a nyugdíjkasszában lévő pénz kiegészítésére kellett fordítani. Mint hogy a kasszába befolyó befizetések jóval kevesebbet tettek ki, mint amennyit ténylegesen nyugdíjra ki kellett fizetni. Az államtól követeltük, követeljük, hogy álljon helyt a nyugdíjak kifizetéséért. 2010-ben ez az államot terhelő különbség úgy 600 milliárd forintot jelentett. És ez a különbség csak nőtt volna évről-évre a következő években, ahogy egyre csökkent volna az államnak befizetők száma. A magán nyugdíjkassza pénzkezelői meg csak gyűjtötték a tőkét. Senki ne higgye, hogy érdek nélkül. A megállapodott nyugati nyugdíjrendszerek nem élték meg ezt az átmeneti állapotot. Rajtunk nyuszikon, csatlakozott kelet-európai államon kérték számon azt a költségvetési hiánycélt, a 3,8%-ot, amely mindenhol másutt Németországban, Olaszországban, Franciaországban és sorolhatnám 5% felett jár. Nem is beszélve az eladósodott országokról, mint az euró hiteleket (ezek bizony visszafizetendő terhek) nyelő Görögországról, Olaszországról, Spanyolországról, Írországról. Mindezek tükrében az Orbán kormánynak (és lengyel barátainknak) miért kellett volna nyusziként hallgatva meglapulnia? Ezért volt szükséges meglépni a nyugdíjkassza feletti rendelkezés visszaszerzését. Ezen új állami rendszerben (kidolgozásán és bevezetésén gőzerővel dolgoznak) és mellette is párhuzamosan továbbra is lehet saját számlán nyugdíjalapot képezni. Miért állt volna le fél évig a magyar kormány csak azért, hogy tessünk Európának?
    Bocsánat, Őrfi Ferenc”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szájtátva

"Ne csodálkozzunk, ha éhséglázadás lesz a vége." Tovább olvasom