Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Sorvadozunk

"Bajban van a bukszánk, üres kamrának bolond a gazdaasszonya, timsózni muszáj. Összehúzni, amit csak lehet. Az újszülöttnek minden vicc új, de az élemedettebb korosztály mindenre talál példát az ántivilágból is. Legtöbbet az öregátkosból."
Azt hiszem, mindkettő igaz. Kezdjük azonban úgy, ahogy a világbajnokság idején hallottuk. Berúgtak egy tizenegyest, a bemondó visszaugrott azonnal Ádámhoz és Évához, mintha ők is rugdalóztak volna már a Paradicsomban. Elősorolta mindjárt a nagy tizenegyeseket, a kieséseket, meg a bennmaradásokat. A mérkőzések regulája szerint minden kiesőre egy továbbjutó maradt. Akkora igazság ez is, mint az, hogy a kapura szánt legtöbb labda fölé ment. Vagy mellé, netán kapufa lett. És ha robbantanak valahol? Mintha Ádám és Éva is robbantgatott volna már, mert a robbantások krónikájában is vissza szoktak ugrálni a híradások emberei. Amikor a sellőlányka egybenőtt lábait szétoperálták, akkor is megtudhattuk azonnal, volt-e már ilyesmire példa az orvoslás történetében.

Most attól harsog a világ, hogy össze akarnak vonni önkormányzatokat, tiszteletdíjasra szerveznének át némely polgármestereket. Bajban van a bukszánk, üres kamrának bolond a gazdaasszonya, timsózni muszáj. Összehúzni, amit csak lehet. Az újszülöttnek minden vicc új, de az élemedettebb korosztály mindenre talál példát az ántivilágból is. Legtöbbet az öregátkosból.

A nem is annyira távlati fejlesztési tervekben az szerepelt például, hogy Zsombót Szatymazba kell beolvasztani. Mert Szatymaznak vasútállomása is van, hűtőháza is van, és különben is az őszibarack főfaluja. És mi lett belőle? Mármint Zsombóból? Örök időkre hirdeti, lendületes tanácsi apparátus kellett csak hozzá, és párja lett Szatymaznak, nem alattvalója. Faragó M. Vilmos vezetésével.
Intő példának tartom ma is: egyenként a galuskát, uraim, nehogy a torkunkon akadjon.

Örök példáim azonban a tanyáknál kezdődnek. Volt, ugye, parancsba adva, nem is olyan nagyon régen, hogy a tanyavilág nem kompatibilis a szocializmussal, tehát meg kell szüntetni. Aki építeni merészelt, arra vetemedvén, hogy a sárba ragadt, homokba fulladt óvilágból saját erőfeszítésével kecmeregjen ki, hát abból az ellenség tizenkét fejű sárkánya fújta a tüzet. Úgy megbüntették, hogy belefeketedett. Szilajnagy fejek kitalálták, a tanyai iskolákat kell lesöpörni a térképről. Le is söpörték. A régi világban nyolcvan vagy százhúsz gyerek is gyarapodott bennük fejben, később tálalták az elnéptelenedés teóriáját.

Gyömbér tanító úr azt merte mondani Miklósvári Sándor miniszteriális főosztályvezető tulajdon szemébe, virágot tör le, aki iskolát zár be. Aztán falusi iskolák következtek, még aztán városiakat szüntetnek meg. És szépen, rendben, elnéptelenedik az ország! Sorvadunk, bizony sorvadunk. Fekete Gyuláékat még naponta feszítették keresztre, mert előre megjövendölték.

Apróra szedve egész újságot kitöltene sorvasztásaink listája. Megszüntették a házhoz járó tanyai postásságot, aztán a falusi kispostákat. Természetesen a korszerűsítés jegyében. Az erőnek erejével egybemosott falvaink nem győznek szabad akaratból rendre szétválni, erre kilátásba helyezik az önkormányzatok egybemosását. Most éppen a még megmaradt szárnyvasutakat számolnák föl. Jelszó: timsózni kell! Elsütöttem egyszer már, évzárói följajdulásomban, hogy a divattal együtt lépő lacikonyháinkban ott forog a bunkóba szorított hús, sugárhővel sütögetve. Azt hiszem, girosz a neve. Megy a nyájas éhes ember, lefaragnak belőle egy nyeletre valót. Girosznak érezheti magát a ma embere is, ürgetik-forgatják, sütögetik, és tulajdon testéből etetik, ha éppen megéhezik.

A primitív népekre kannibalizmusnak szokták ezt mondani.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egál

"Az Európai Unióban automatikusan megoldódó nemzetiségi problémákat beszédesebben nem is… Tovább olvasom