Délmagyar logó

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -2°C | 3°C Még több cikk.

Sport és pénz

JEGYZET - "Nemcsak a háborúhoz, a sporthoz is három dolog kell: pénz, pénz és pénz."
A sport a ma cirkusza. Kikapcsol, ellazít, azonosulva kedvenceink diadalával úgy érezhetjük, ez a mi sikerünk is. Olyan, mint 100 tábla csoki – a különböző alkoholokról ne szóljunk –, boldogsághormon. A mámor pillanataiban kevesen gondolunk a háttérre, arra, mi tartja mozgásban a gépezetet. Az anyagiak. Ami évről évre fogy az önkormányzatoknál és a szponzoroknál is. Ez a helyzet Szegeden is, ahol az európai kupagyőztes tekések estek ki a támogatandó elitből.

A kép nem fekete-fehér. Például a vásárhelyi önkormányzat a klubok úgynevezett sportcélú támogatására 2009-től az utóbbi öt évben, mivel az elitsport finanszírozása nem kötelező önkormányzati feladat – nincs is ilyen a városban –, egy fillért sem áldozott. A tömegsport, az utánpótlás-nevelés a célterület, élcsapat nélkül. Infrastruktúra-fejlesztésre, nyertes pályázatokkal együtt, 100 millió forintokat költöttek: sportcsarnok, műfüves focipálya, sportcentrum épült, stadionrekonstrukciót hajtottak végre, a közeljövőben vívócentrumot alakítanak ki, korszerűsítik az uszodát. De minőségi tartalommal még nem tudták megtölteni.

Az önkormányzati támogatáson túl és a szponzorokon kívül taós pénzek, valamint alapítványok, közalapítványok is forrásul szolgálhatnak a kluboknak. A kisebb településeken, községekben, falvakban – az esetleges egy-két tehetősebb helyi vállalkozón kívül – nincs más támogató, csak az önkormányzat. A labdarúgócsapat és pályájának fenntartása is a településre hárul, úgy, hogy az egyesület vezetői, a játékosok általában díjmentesen végzik munkájukat, hobbiból lépnek pályára. Egyetlen fizetségük a győzelem, a szurkolók szeretete, bár akad, ahol pénz is jár a produkcióért. Persze mások a lehetőségek és a célok, mint egy nagyobb városban, ahol az emberek már megszokták, program: hétvégeken elmennek a sportcsarnokba, stadionba, uszodába – még ha sátortetős is, mint Szentesen és Szegeden –, szurkolnak kedvenceiknek. És a show folytatódik. De meddig?

Régen tudjuk, de nem árt rögzíteni: nemcsak a háborúhoz (Montecuccoli megmondta), a sporthoz is három dolog kell: pénz, pénz és pénz. Utóbbihoz létezik még egy „szentháromság", pénz, létesítmény, és tehetséges, élvonalbeli versenyző, illetve csapat. Bármelyik hiányzik, nem beszélhetünk minőségről. Az idő teltével, pár év múlva pedig már sportról sem.

Olvasóink írták

  • 1. csonakos 2013. február 26. 09:45
    „Pénzt, közpénzt csak a tömegsportra szabad és kell költeni! Ezeknek a hazánkban milliárdokkal támogatott focistáknak meg egy vasat sem az adófizetők pénzéből! Mióta hétről hétre nézhetünk a tv csatornák jóvoltából igazi focimeccseket hát egyre silányabbnak tűnik ez a magyar foci! Szenvedés egy félidőt végignézni! Erre sárba dobott minden forint! Annak a pár ezer embernek meg nem szabad ennyi pénzt juttatni, hogy garázdálkodási hely legyen számukra. Ez a magyar foci csak lejáratja hazánkat a világban! Más, sikeres sportágat meg nem támogatnak csak a szponzorok! Vajon, ők mégis mitől olyan sikeresek? Az akarattól és azért mert szeretik a sportjukat! "Meghalnak" a pályán ha kell a győzelemért! Ezt egy hazai focimeccsen nem lehet látni! Éljen a tömegsport, hogy egészségesebb, fittebb emberek élhessenek ennek nyomán hazánkban!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vörös csillagok ˝háborúja˝

"Az egyén sem spórolhatja meg önmaga ítéleteinek újraértékelését." Tovább olvasom