Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

Statisztikában jobban teljesítünk

JEGYZET - "A hazai bizonytalanság nemhogy munkahelyteremtőket vonz, sokkal inkább taszít."
A közmunkások szerint megalázó, a kormány szerint viszont éppen segítő szándékú a munkanélküliek foglalkoztatása. Nehéz kívülállóként igazságot tenni, beszéljenek inkább a számok. Az állás nélkül maradt polgárok 3 hónapig kapják a munkanélküli ellátást, utána véget ér a támogatás. A pénz nélkül maradt munkakereső két dolog közül választhat: otthon marad és nézi a négy falat, vagy vállalja a sokszor nem éppen megterhelő, ám mégis havi bevételt biztosító közmunkát. Egy kockás papírra leírva is egyértelműen látszik, hogy az 50 ezer forintos nettó közmunkabér pont 50 ezer forinttal több, mint a semmi.

Akik a rendszert bírálják, azt mondják, ez a bér kevés a megélhetéshez. Kevésnek kevés, mégis, a semminél több. Nem állítom, hogy ennek feltétlenül örülni kellene, mégis úgy érzem, a közmunka egy lehetőség. Lehetőség a totális lecsúszás elkerülésére. Miért is? Mert napirendet ad. Feladatot biztosít, nem hagyja a munkanélkülit végtelen apátiába zuhanni. Talán ez még az 50 ezer forintnál is fontosabb.

Fordítva ülünk a lovon. A politika és a munkahelyteremtés kapcsolata már-már a szocializmust idézi, a mindenkori kormányok, pártok azzal vannak elfoglalva, hogy munkahelyeket teremtsenek. Teszik ezt annak ellenére, hogy a valódi adóforintokat termelő állásokat, kiszámítható, de mégis jól szabályozott – a munkavállalókat is védő – környezetben leginkább profitorientált vállalkozások tudják létrehozni.

A KSH legújabb győzelmi jelentése szerint 9 százalék alá csökkent a munkanélküliség. Nem hazudnak, csak azt nem teszik hozzá, hogy a közmunkásokat is beleszámolják a foglalkoztatottak tömegébe. Nélkülük nem csökkenne a munkanélküliség, de ez már egy másik probléma. Összehasonlításképp: Szlovákiában a 2010-es, 15 százalékos munkanélküliség 2014-re 13,5 százalékra csökkent, Romániában 4 év alatt 8,1-ről 7 százalékra esett a mutató. A két, ma velünk együtt EU-s, posztszocialista szomszédunk gazdaságilag is előrébb jutott Magyarországnál, miközben a hazai bizonytalanság nemhogy munkahelyteremtőket vonz, sokkal inkább taszít.

Szintén a KSH adata: az elmúlt 14 évben a versenyszférában 150 ezer munkahely szűnt meg, ebből 2010 óta 29 ezer. A versenyszférában továbbra sincs több munkahely, ami a 14 évet vizsgálva egyértelműen az elmúlt kormányok közös kudarca.

A politikusoknak nem munkahelyteremtést, hanem kiszámítható – értsd: ad hoc adóktól, piaci szereplőknek fenyegetéstől mentes – gazdaságpolitikát kellene ígérniük. Ugyanis stabil országokban könnyebben nő a foglalkoztatottság, a munkanélküliek is találnak állást.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rezsiőrület

"Aki még ezek után is szeretne alapdíjat fizetni, az megfizethetné azokét is, akik nem szeretnének." Tovább olvasom