Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Szakadunk

JEGYZET - "A lakosság drámaian fogy, az emberek házaikat hátrahagyva mennek világot látni."
2005-ben ért el Szegedig az M5-ös autópálya, 2011-ben pedig megépült az M43-as is, Makóig. Kevés olyan megye van Magyarországon, amelyiken két sztráda halad át, a miénk az egyik. Emlékszem az M5-ös átadásának eufórikus pillanataira: a csodavárás körülbelül azóta tart. Várjuk a befektetőket, akik új gyárakat, vagyis munkahelyeket építenek, új bankokat bankfiókokkal, új logisztikai központokat, új irodaházakat. Szeged – és a többi Csongrád megyei város – az eltelt közel 10 évben ki is csinosította magát erre a „vendégvárásra", minden megépült, amire csak az Unió pénzt adhatott, városközpont, sztráda, alsóbbrendű út, csatorna, fürdő, négycsillagos hotel, klinika, játszótér. Most a szintén uniós pénzből megvalósuló ELI-ben reménykedünk, hogy majd az „gazdaságélénkít", és elhozza nekünk a „fizetőképes keresletet". A majdan ott dolgozóktól várjuk, hogy lakásokat vegyenek, vendéglőben vacsorázzanak, és naponta wellnessezni járjanak. Muszáj lesz nekik, a lakosság ugyanis drámaian fogy, az emberek házaikat hátrahagyva mennek világot látni, az egyetem honlapján szereplő közel 30 ezer egyetemista valójában mintegy 24 ezer.

Miért nem segített az autópálya? A portfolio.hu elemzője is ezt a kérdést tette fel nemrégiben. Azt írta, Magyarország jelenleg európai mércével elfogadható autópálya-hálózattal rendelkezik, az utak azonban lassan fejtik ki gazdaságélénkítő hatásukat. Egyedül a nyugati határ, az azt legkorábban elérő M1-es mentén érezhető a gyarapodás. A keleti országrészt legrégebben elérő M5-ös szakasznál a kecskeméti Mercedest, az újabb M43-as mentén a makói ízesítőanyag-gyárat írja a szerző az útfejlesztések javára, de további jelentős fejlődést szerinte egyelőre nem várhatunk. Ennek az autópályákhoz köthető oka elsősorban az, hogy hiába hosszabbítanak jelenleg is sztrádaszakaszokat, és azok hiába érik el a határt, ha a túloldalon nincsenek kapcsolódó útfejlesztések.

Még a bonyolultan kiszámolt és a valóságtól olykor távol álló munkanélküliségi adatok is a hatalmas különbségeket mutatják Nyugat- és Kelet-Magyarország között. Persze nem új keletű, hogy kettészakadtunk, már a válság előtt is ez volt a helyzet. A kormány javára írható élénkítő intézkedések, a közmunka vagy a munkahelyvédelmi akcióterv az uniós statisztika szerint nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Elsősorban piaci munkahelyek kellenének.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sajátból védjegy

"A saját márkás termékek egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a vásárlásokból." Tovább olvasom