Délmagyar logó

2017. 10. 20. péntek - Vendel 9°C | 24°C Még több cikk.

Szezon, fazon

"Messze még a félév végi dolgozatdömping is, próbaérettségik sincsenek, a gazdasági válság pedig más, tőlünk független dimenziókban mozog."
Elvileg átlagos napokat élünk: a kormány kormányoz, az ellenzék ellenez, a szlovákoknak igazuk van. Messze még a félév végi dolgozatdömping is, próbaérettségik sincsenek, a gazdasági válság pedig más, tőlünk független dimenziókban mozog. Végre megérkezett a hideg, a költöző madarak elindultak melegebb éghajlatra. A Télapónak és a karácsonynak kellene szezonjának lennie, ehelyett a bombáknak és annak riadóinak van itt az időszaka.

Három hét alatt harmadszor szórakozik valaki velünk: először a Széchenyi tér környéke repült volna a levegőbe, másodszor a Közel-Keletre jellemző „megoldással", autóba rejtett robbanószerrel fenyegettek, most meg az adóhivatalra rághatott be valaki. Arra persze nem gondol a nyilvánvalóan nyomós ok miatt telefonáló illető, hogy tettével nemcsak a kipécézett intézményen áll bosszút, hanem másokat is az őrületbe kerget.

Például a rendőrséget, amely gyakorlatilag tehetetlen ezen esetek ellen, vagy legalábbis annak tűnik. Csak „hozzák a kötelezőt": a lehető leggyorsabban kivonulnak, evakuálják az épületet, szalaggal körbekerítenek mindent, jön Bodri, körbeszagol, majd elégedetten csóválja a farkát, nem talált semmit – szerencsére. Ennél többet egyelőre nem tapasztaltunk a rend éber őreitől, biztos nyomoznak ők, csak ezek a bűnözők nem karalábétolvajok, akiket fülön lehet csípni, mert mondjuk a Mars téren árulják a szajrét, nem lehet őket látványosan elkapni. Már ha elkapják egyáltalán őket.

Az ilyen fazonok többnyire utolérhetetlen csirkefogók, kis túlzással – elnézést a kifejezésért – tökhülyének kellene lenniük ahhoz, hogy lebukjanak. És igaz, hogy a világ szerencsésebb felén élünk a bombafenyegetések szempontjából – mínusz Aranykéz utca –, de nem mondhatja a rendőrség ezeknek a telefonálóknak azt, hogy hiszem, ha látom, kimegyek, ha valóban robbantasz. Ördögi kör a javából. És ezt használják ki azok, akik telefont ragadnak.

Szerencsére bőrönd vagy hátizsák sincs a helyszíneken, ami gyanús lenne. Az már egy következő lépcsőfok volna. És akkor már tényleg baj lenne. Most még csak dühöngünk, de akkor már valóban félhetnénk is. Nem kellene idáig eljutnunk.

Olvasóink írták

  • 1. KukoricaJancsi 2008. november 22. 09:38
    „Eljátszottam már a gondolattal másik hozzászólásomban is, hogy vajon mi szab határt a telefonálós ijesztgetősdiben!?
    És ha valami gatárt szab, akkor azt a határt nem lenne ésszerűbb már most határnak elismerni?

    Konkrétan:
    Mi lenne, ha naponta ijesztgetnének? Mi lenne, ha naponta 10-szer , naponta 100-szor ijesztgetnének?
    Azt már nem tudom elképzelni, hogy pl az APEH épületet lezárnák naponta pl 5-ször, hiszen akkor nem is tudna működni. Biztosan találnának más megoldást ,a rend őrei. Biztosan nem kellene kiüríteni 5-ször 2-3 órára az épületet.
    Minek megvárni az ijesztgetések szaporodását??
    Már most alkalmazni kellene azokat a reakciókat, módszereket, amiket napi 5-szöri bejelentésnél alkalmaznának!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Életipar

"Nagyapám 105 évesen halt meg, az ország talán harmadik, negyedik legöregebb polgáraként. De ez még… Tovább olvasom