Délmagyar logó

2017. 05. 23. kedd - Dezső 15°C | 25°C Még több cikk.

Szinkron helyett felirat

"Tehetnénk ellene, de sokkal kényelmesebb Al Pacinót Végvári Tamás hangján hallgatni."
Volt szerencsém néhányszor stoppal keresztülutazni Európán, és több jótevőm közül egy holland kamionos igazán lenyűgözött. Kezdte azzal, hogy a belga–francia határon az éjszaka közepén is képes volt a fékre lépni, hogy felvegyen. Aztán csak lestem, amikor menet közben kávét főzött és cigarettát sodort nekem, nincstelen közép-európainak. Úri dolgom akkor vált teljessé, amikor kitenni kényszerült. Megálltunk, velem együtt kiszállt, és sorra leállította az arra jövőket. Egy ír fuvaros volt az első, akihez angolul szólt. Aztán egy német férfi következett, vele is szót értett, de végül egy marokkói tag volt az, akit franciául dumált meg, hogy vigyen el a normandiai Rouenig.

Mindez csak azért jutott eszembe, mert biztos vagyok benne, hogy a középkorú németalföldi sofőr sohasem nyelvvizsgázott. Viszont több nyelven kifogástalanul megértette magát. Volt hol megtanulnia, hiszen Hollandiában a tanulók már 5 éves koruktól megkezdik az idegen nyelv elsajátítását. A ma már több évtizedes holland tapasztalatok azt mutatják, hogy a kora gyermekkorban történő idegennyelv-oktatás nincs semmilyen negatív hatással az anyanyelv elsajátítására, s nem okoz identitászavart sem. Sőt ezek azok az évek, amelyek a nyelvtanulás leghatékonyabb időszakát jelentik. De hogy a finnugor nyelvcsaládból is hozzunk példát: Finnországban 9 évesen kezdik el a gyerekek az első idegen nyelvet tanulni, a középiskolákban pedig minden tanulónak két idegen nyelvet kötelező tanulnia. De arra is ügyelnek, hogy sem a mozifilmeket, sem a televízióban vetített filmeket nem szinkronizálják, csak feliratozzák.

Ezzel szemben nálunk mindent szinkronizálnak, feliratos filmre be sem ülnek a válogatós mozilátogatók, a kisgyerekek pedig csak akkor kezdenek 10 éves kor alatt idegen nyelvet tanulni, ha a szülőknek van pénze magánórákra, vagy ha az erre specializálódott iskolában marad nekik férőhely. Aki kimarad, lemarad. És ez a hátrány – egyetemi nyelvórák ide vagy oda – behozhatatlan. Tehetnénk ellene, de sokkal kényelmesebb Al Pacinót Végvári Tamás hangján hallgatni.

Olvasóink írták

  • 10. vári 2010. július 01. 16:35
    „őrgróf

    Ehhez jó tanárok is kellenek ám.
    Én nyelvspec osztályba jártam, az első évben volt egy kiváló tanárunk - akit egy olyan követett, akinek néha mi magyaráztuk a nyelvtant. Annyira rossz volt szegény, hogy kijárták a szülők, hogy elküldjék. De nem lehet minden rossz tanárt elküldeni.
    Ennyit arról, hogy "ingyen és bérmentve". Ingyen, de minek?

    Mindennek ellenére az osztály nagy részének - velem együtt - a harmadik évben már volt egy vagy két középfokú nyelvvizsgája. Megjegyzem, az iskolában ez nettó másfél évnyi normális tanítást jelentett (ugyanis az a nyelv volt a "szakunk", amelyet korábban nem tanultunk).”
  • 9. őrgróf 2010. július 01. 09:48
    „vityilló, az az ő bajuk.( unokám hetedikes, és már nyugodtan letehetné a középfokút angolból, gimiben a németet is megszerzi. A lehetőség mindenkinek adva van! És ingyen!)
    Minden héten egyszer bent vagyok Szegeden, hétköznap. Éjfél körül indulok vissza, az utcák tele vannak éneklő, táncoló, tántorgó, stb. fiatalokkal. MINDIG!! Kérdésem: 1. miből telik erre? Ha telik, miért sírnak folyton?
    2. miért nem tanulnak helyette? pl. nyelveket. Mi sem voltunk szentek, mi is buliztunk, DE NEM SÍRTUNK MELLÉ, HOGY NINCS PÉNZÜNK SEMMIRE, NINCS IDŐNK A NYELVEKRE, stb. És dolgoztunk. Minden nyáron, sőt az egyetem mellett is. És ez a generáció sokmindent letett már az asztalra. (és tesz most is...)”
  • 8. vityillo65 2010. július 01. 08:46
    „Arról beszélünk őrgróf, hogy nagyon kevesen vannak azok, akik a gimis nyelvórák alatt megtanulnak úgy nyelvet, hogy abból nyelvvizsgát tegyenek. A Sing-Singben töltött idő inkább az egyetemistákra jellemző, mivel azonban a diploma a tét, ne hiszem, hogy ezen múlna. (Sok évig dolgoztam hallgatók között.)”
  • 7. őrgróf 2010. június 30. 22:50
    „Egy átlag (normális) gimnazista két nyelvvizsgát letehet - ingyen és bérmentve, már amennyiben a gimi az - a gimis évek alatt, feltéve ha nem a sing-singben tölti az éjszakáit. Akkor miről is beszélünk?”
  • 6. vityillo65 2010. június 30. 14:06
    „Bíró Dániel írása nagyon jó (nem vagyok se rokona se ismerőse!).

    Sajnálom, hogy a keddi (jún. 29.) számban közölt "Nyelvvizsga híján jegelt diplomák" cikket nem tették föl. Biztosan nagyon sokan sokféle véleményt fogalmaznának meg ez ügyben. Én csak annyit szeretnék hozzáfűzni e témához, hogy valóban, ha valakinek nincs anyagi lehetősége különórákat venni, igencsak nehezen tud nyelvvizsgát tenni. Azon viszont nagyon csodálkozom, hogy a következő napon (ma, jún. 30.) már megint megjelentettek - gondolom fizetett hirdetést - "Négy hónap alatt felsőfokú...." címmel, már évek óta ugyanazzal a két hölggyel reklámozva. Véleményem szerint - hangsúlyozom saját véleményemet írom - ha ez így van/lenne, akkor már rég összefogott volna 4-5 vagy akármennyi hallgató, hogy megvásárolja ezt a nem olcsó tananyagot.

    Azt se értem - elismerve, hogy az Euban előnyt élvez az, aki több nyelven beszél -, hogy néhány éve miért kell már két nyelvvizsga? Vagy nem jól tudom? Van, aki soha többet, vagy alig használja később a nyelvet, feledésbe merül.”
  • 5. őrgróf 2010. június 30. 08:08
    „Sokféle-képpen lehet idegen nyelvet tanulni. (pl. német nyelvű adót nézek) A szinkront pedig hagyjuk békén, sokezer embernek ad munkát és megélhetést. Ráadásul sokszor SOKKAL JOBB, mint az eredeti. ( gondoljunk az idióta angol sorozatokra, pl. buszon, stb.)”
  • 4. mitudomain 2010. június 29. 16:10
    „"Ezzel szemben nálunk mindent szinkronizálnak, feliratos filmre be sem ülnek a válogatós mozilátogatók"

    Igen? Hol szinkronizálnak mindent? Normális filmek moziban is felirattal mennek. Poén az egészben, hogy amerikai megjelenés után nálunk 1-2-3 hónappal késöbb jön be. (PL halálos iramban 4ik része, ott konkrétan 1-1 ben egy warezolt felirat volt, arra a filmre is mentem volna, de ha már csuszott is 3 hónapot kb amcsi megjelenéstől és még feliratosan volt képük berakni, úgy voltam vele, inkább kihagyom) Gondolom megvárják míg kijön egy normális Warez felirat, aztán már mehet is a moziba és a fordítok elmondhatják, hogy jajj de jók voltunk, ezt is megcsináltuk.
    Jogvédők meg jönnek, hogy nincs bevétel, mert a warez...
    Hát kéremszépen nem a warez, meglehet nézni, most is a plázába 15 filmből 3 szinkronos, az is csak gyereknek szóló vagy tré film..”
  • 3. mazsolaszolo 2010. június 29. 15:06
    „1. A DVD-kben az a jó, hogy a magyar szinkron mellett tartalmaznak eredei hangot, felirattal. Én sokszor nézek olyan filmet, amely angolul megy és németül feliratozzák, ha más nyelv nincs a közelben. Németül jobban tudok, mint angolul, ilyenkor azt szoktam csinálni, hogy amit nem értek németből, azt összerakom angolból és ha végképp nem megy, irány a szótár.

    Vannak olyan filmek, amelyek felirattal adják ki a valódit, szinkronnal el van cseszve alaposan, de ma már nem javítható, mert a szinkronszínészek egy része meghalt. (Ilyen pl. az egyik kedvencem: Agatha Christie Gyilkosság meghírdetve c. műve. Pontosan a lényeget nem adja ki a szinkron, nagyon kell ismerni a könyvet, hogy az ember tudja, miről is beszélnek. És van benne nem egy szarvashiba, de ezt az ember betudja annak, hogy a rendszerváltás körül készült, amikor még nem volt ennyi lehetőség a minőségi nyelvtanulásra.) Sok a tévesztés, és valóban: mostanában sok a gyenge szinkron. Na de ennek nem az a megoldása, hogy egy az egyben meg is szüntetjük!

    Aki akar, az megtanulhat feliratokból is - a DVD korában, a számítógépek korában nem kaland. De már megint csak a jó magyar idióta általánosítósdi és a fekete-fehér...ezt nagyon utálom.

    És vannak olyan filmek is, amelyek soha nem adnák ki szinkron nélkül magukat: pl. a brilliáns Speyer Dávid-féle műfordítással készült Kleopátra küldetés. Tessék csak hallgatni a szövegeket! Ha jól figyelsz, a film után két órán át képes vagy versben beszélni, akkor is, ha soha semmi közöd nincsen a versekhez. :)

    Szerintem nagyon jól megfér egymás mellett a szinkronszínészet is, és a feiratozás is, ha valakinek anyira kell, de biztos vagyok abban, hogy nem a feliratozással - és egy halom kiváló szinkronszínész lapátra tételével - fog nyelvvizsgát kapni a derék magyar deák.”
  • 2. mazsolaszolo 2010. június 29. 14:50
    „Végvári meghalt, kedves ojságíró. Sajna, már csak a régi filmeken hallgató csodálatos orgánuma. A magyar szinkronszínészet egyébként valóban világszínvonalú, kár volna tönkretenni. Ezt is - és ami még megmaradt értékként. Nem biztos, hogy azt kellene ugyanis követni, ami másoknál bevált - merthogy mi magyarok vagyunk, nem pedig finnek. Lehetnek közös nyelvi gyökereink, és genetikai gyökereink is, mégis: mi magyarok másként élnünk, gondolkodunk, mások vagyunk, mint a többi népnek. Miért kellene nekünk finné válni? Csak azért, hogy a feliratossá tett filmeken tanuljunk idegen nyelveken?

    A nyelvtanulásról ajánlom szíves figyelmébe Kosztolányi Dezső - édes anyanylevünk mesterének írásait -, aki mellesleg további 4 vagy 5 nyelven beszélt.

    5 éves korban teljesen fölösleges iden nyelvet tanulni, mert az soha nem ragad meg, kizárólag akkor, HA a családban közvetlen kontaktusban van a gyerekkel egy idegen nyelven beszélő felnőtt. És nagyon is identitászavart okoz a kiskorban elsajátított többnyelvűség. Először a saját nyelvet, mint alapot, a lehető legtökéletesebben, aztán lehet mással próbálkozni, mert már van mire építeni.

    Rossz nyelvtanítási rendszer, hibakereső mentalitás, idióta, öntelt, tanárnak nem való nyelvtanárok, akik mindnet jobban tudnak, és egyet a legjobban: elvenni a diák kedvét a nyelvtaníulástól. Tisztelet a kivételnek.

    Jómaga Relaxa-párti vagyok. Nekem ez vált be - de ez személyiség- és képességfüggő, hogy kinek mi a jó. Tessenek péládul a nagy nyalvagás helyett felpakolni a betyárbútort és kimenni dolgozni 2-3-5 évre külföldre, garantáltan meg fog tanulni az is más nyelveken, akinek eddig nemigen ment semmi. Ott ragad a legjobban, nem az iskolapadban, főként nem a ragozási táblázatokkal és hülye tanárokkal, akik elveszik az élettől is a kedvét a nyelvet tanuló diáknak. Megint csak tiszt a kiv-nek.”
  • 1. vári 2010. június 29. 12:58
    „A németek is szinkronizálnak, mégis beszélnek idegennyelveket.
    Kicsit unom már ezt a szinkronellenességet - azzal együtt, hogy valóban sokat esett a színvonal az utóbbi évtizedben.
    Sokan hozzák fel érvként a félrefordításokat - mi a garancia arra, hogy a felirat nem tartalmaz ilyet?

    Szerintem a magyar feliratozás - nyelvtanulás szempontjából - csak arra jó, hogy fölöslegesen fárassza a szemet. Ettől senki nem fog megtanulni az adott nyelven. Az azonosnyelvű felirat az, ami ér valamit. De mindennek az alapja a _hajlandóság_. Nem a feliratozás hozza meg a hajlandóságot, hanem a hajlandóság az igényt a feliratos filmekre.

    Megjegyzem, két idegennyelvet beszélek, tehát nem a szőlő savanyú.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mecénások

"Biztosan mindenki ismer olyat, aki azért nem tanulhatott (tovább), mert nem volt rá pénz." Tovább olvasom