Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 16°C Még több cikk.

Szövetségesünk

"Tony Blair brit kormányfő úgy ült le pénteken a visegrádi országok vezetőivel tárgyalni, hogy alig lehetett kétsége javaslatának fogadtatásáról. A brit politikus arra tett kísérletet, hogy az unió 2007–2013-as vitatott költségvetését a tíz újonnan csatlakozott országnak járó felzárkóztatási alap terhére csökkentse, s így segítse elő a költségvetés brit–francia ellentétének megoldását."
Tony Blair brit kormányfő úgy ült le pénteken a visegrádi országok vezetőivel tárgyalni, hogy alig lehetett kétsége javaslatának fogadtatásáról. A brit politikus arra tett kísérletet, hogy az unió 2007–2013-as vitatott költségvetését a tíz újonnan csatlakozott országnak járó felzárkóztatási alap terhére csökkentse, s így segítse elő a költségvetés brit–francia ellentétének megoldását. A franciák ellenállnak a mezőgazdasági juttatások csökkentésének, a britek pedig e juttatások miatt 1984 óta nekik járó visszatérítéshez ragaszkodnak. A költségvetés csökkentését ugyanakkor a nettó befizető gazdag országok akarják elérni, elsősorban Németország, amely költségvetési hiányával küzdve nem hajlandó még nagyobb terhet vállalni.

A brit javaslat annyira elfogadhatatlan volt az újonnan csatlakozott országoknak, hogy nem is nagyon érteni, Tony Blair miben reménykedett. Érvelni nem tudott mással mint, hogy ha nincs költségvetés, akkor a visegrádiak még rosszabbul járnak, s hogy miért akarnak annyi pénzt, amikor a meglévőt sem tudják felhasználni; ez utóbbi amúgy nem is igaz. A kérdést a lengyelek határozott ellenállása már meg is pecsételte, mielőtt Blair megérkezett volna Budapestre, lévén, az érintettek közül Lengyelország a legnagyobb felhasználója a célba vett felzárkóztatási pénznek.

Finoman szólva még csak nem is körvonalazódik az a britek köré az új tagországokból gyűlő „új-Európa", amelyről a Medgyessy Péter által aláírt, az Egyesült Államok iraki fellépését támogató levél után szívesen beszéltek a franciák és a németek kárára. Magyarország nem talált szövetségest a brit elnökségben, viszont felkeltette a franciák és németek bizalmatlanságát, pedig előbbiekkel egyezik az ország érdeke az agrártámogatások kapcsán, utóbbiakat pedig a nagyobb uniós áldozatvállalásra kellene rávenni.

A lengyelek oldalvizén itthon Gyurcsány Ferenc is „megcelebrálta" a Blair indítványát elutasító felhajtást. Az erőtlen Blair-javaslattal szembeni acélos szembeszegülés unióellenes bukéja épp jól jött számára, amikor Brüsszel a magyar költségvetési deficit és az államadósság mértéke miatt a felzárkóztatási pénzek zárolását helyezte kilátásba. Elgondolni is rossz, ilyen pozícióból Magyarország hogyan próbált volna az uniós érdekharcban saját érdekei mellett kiállni, ha történetesen nem mind a tíz csatlakozott országot éri Tony Blair akciója.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pizza a falóban

"Tessék átugrani Újszegedre, ott pizzát lehet enni a falóban. Annak átugrania se kell, aki ott… Tovább olvasom