Délmagyar logó

2017. 11. 18. szombat - Jenő 5°C | 8°C Még több cikk.

Sztrádaóra

"Szegedi barátom ráérősen, 7-8 perc alatt szív el egy cigarettát a Római körút és a József Attila sugárút sarkán, az ábécé előtt; ez idő alatt 37 kamiont számolt meg – csak az egyik irányba. De „rossz irányt" választott, érzése szerint szembe ugyanis több ment, csak hát nem azt kezdte el."
Egy üzleti randevú miatt az M0-son keresztül igyekeztünk minap Szegedről Horvátországba, a körgyűrű azonban úgy bedugult, hogy a praktikusan beiktatott találkát le kellett mondani. A Budapest–Baja vonalon menekültünk Dunaföldvár felé, mert mindenképpen Zágrábba kellett érni, mielőtt bezár a bank. Csupán potyautas voltam, de nagyon féltem a menekülő-útvonaltól, emlékeim szerint ugyanis temérdek községen – köztük azóta várossá lett szülőfalumon – fut át ez az út. Mentünk rendesen, kitűnő volt a burkolat, ám nem találtuk azokat a községeket, amelyeken át kellett volna verekedni magunkat. Elértünk Soltra, anélkül, hogy láttam volna „fatornyos falucskámat".

Hamar kiderült, olyan jó minőségű, a települések többségét nagy ívben elkerülő út fut végig, amiről nem is álmodtam, s persze azonnal elöntött a sárga irigység. Ha ezek a községek, kisvárosok ki tudtak lobbizni ilyen szintű elkerülő utakat, akkor Szeged és Csongrád megye miként kerülhetett ilyen helyzetbe, hogy hangos, büdös és nem utolsó sorban balesetveszélyes kamionáradat dübörög rajta keresztül nap mint nap?

Szegedi barátom ráérősen, 7-8 perc alatt szív el egy cigarettát a Római körút és a József Attila sugárút sarkán, az ábécé előtt; ez idő alatt 37 kamiont számolt meg – csak az egyik irányba. De „rossz irányt" választott, érzése szerint szembe ugyanis több ment, csak hát nem azt kezdte el. Nyolc perc, közel nyolcvan kamion – ez már több az elviselhetőnél, arról nem beszélve, hogy beállnak a belső sávba is, ők is haladni akarnak. Legalább annyira utálják az átkelést, a nagyvárosi araszolást, mint mi, ha nem jobban.

Az sem véletlen, hogy egyre többet beszélünk arról, talán mégis le lehetett volna állni a sztrádával Szeged északi bejárójánál, a Szerbia felé irányuló forgalmat néhány évig könnyebben elvezette volna az az átkötő út, amelyből ma már csupán egy nyúlfarknyi hiányzik a dorozsmai Rola terminálig. Az is lehet, csak utólag lett mindenki ilyen okos, tény azonban, a mai forgalomszámlálás adatait ismerve talán az M43-asra fordítottunk volna sokkal több energiát. Most már mindegy, lassan azonban fel lehetne húzni az M43-as sztrádaóráját. Lapunk azért indította első oldalán egykor – 2004. február 7-én – az M5-ös megépítésének határidejére naponta figyelmeztető jelképes sztrádaórát, mert akkor már itt mindenkinek nagyon elege volt az útnélküliségből.

Akárcsak most, megint.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elégséges?

"Egy év után manapság mindenhol értékelnek. Iskolában régóta, az új trend szerint munkahelyeken is,… Tovább olvasom