Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 5°C

Szülői szorongások

JEGYZET - "Szeptember 1-jén minden családban indul a szorongásos időszak."

Szeretem az iskolát! Ezt írja a „nagy iskolakezdő horoszkópom" is. Merthogy ilyen áltudományos butaság is megjelent már a neten, hogy kellően ráhangolja a szülőt és gyereket a tudás kapujának tekinthető iskolára. Mert hangolódni muszáj: szeptember 1-jén – ha elismerjük, ha nem – minden családban indul a szorongásos időszak. A tanító néni szereti-e majd a család szeme fényét? A kicsi képes-e jól teljesíteni? Rémálomszerű lesz-e minden egyes reggeli indulás: mert mondjuk becsöngetésig az iskolába kell érni még akkor is, ha az utolsó utáni pillanatban indulunk a földúlt és szűkületekkel teleszórt főbb városi útvonalakon?

Mindig is szerettem az iskolát. Az első tanítási napot is. Mert újra találkozott az osztály – az „egy húron pendülő". Mert indult a körforgás – tiszta lappal. Mert osztályról osztályra haladtak a gyerekek – előre. De idén szorongva kapkodom a fejem, mert mintha nem lenne újrázás, körforgás, előre. Csak az oktatás nagy átalakításáról hónapok óta tartó, kiszivárogtatással együtt járó, folyamatos értelmezési láz. Az újabb és újabb ötletelési hullámverésektől megzavarodva immár fogalmam sincs: merre van előre?!

Szeretem a magyarázatra épülő iskolát. De egyelőre csak a kérdések sorjáznak. Az egész napos iskola terve annyi, mint a pedagógusok kötelező óraszámának emelése? A nemzeti köznevelési rendszer más, mint a közoktatásitörvény-koncepció? Az önkormányzati intézmények államosítása az iskolabezárások és pedagóguselbocsátások előszobája? A szakmunkásképzés preferálása valójában adminisztratív kényszer? A felsőoktatás átalakítása az intézmények számának harmadolásával azonos? Válasz egyelőre nincs, csak ilyen és olyan és amolyan és emilyen elképzelés.

Mindig is szerettem, mikor az iskoláztatást a jövővel azonosították. Ám a család jövőjét tervezve mit mondjak a gyereknek? Meddig lehet még előrehozott érettségit tenni? Érdemes nyelvvizsgáznia? És ha továbbtanul, merre vegye az irányt? Szorongató kérdések. A mai kuszaságból csak az az egyetlen válasz adódik: mindegy, merre indul, csak tanár ne legyen?!

Olvasóink írták

  • 3. bánki 2011. szeptember 06. 21:25
    „A kép árnyaltabb !
    Az első iskolámat nem szerettem. Balkezes révén az öreglány meg akart tanítani a szép ( jobb) kezemmel írni. Már a nevére sem emlékszem a tanító néninek.
    A második elemit, új iskolában a Bisztricz tanító néni meg megszerettette. Néhány verekedés után kiakartak rúgni, néhány sport verseny és történelem vetélkedő megnyerése után meg dicsérettel tértem haza a családi tűzfészekbe".
    A gimi jó volt, egyetem buli és normális tanárok.
    Egyszer gondoltam egyet, hogy mérnök vállalkozó lévén nem ártana egy számviteli táltos képző. Na az aztán felejtős!

    Akkor hogy is van ez az iskola dolog? Mellesleg minden nyáron kapok egy-két diákot nyári gyakorlatra. Megtiszteltetésnek veszem!

    Tanulni, iskolába járni sohasem késő ! Hátha bejön egyszer kedves Ilona !”
  • 2. csergemerge 2011. szeptember 03. 21:44
    „Rémálomszerű lesz-e minden egyes reggeli indulás: mert mondjuk becsöngetésig az iskolába kell érni még akkor is, ha az utolsó utáni pillanatban indulunk a földúlt és szűkületekkel teleszórt főbb városi útvonalakon?

    Már bocsánat!
    Mi ebben a rémálom? Szerintem reggel időben kell kelni és akkor senki sem késik el sehonnan. Ez ilyen egyszerű. Sőt, még autóval sem kötelező menni. Van tömegközlekedés, sőt kerékpár is!”
  • 1. Brida 2011. szeptember 03. 09:46
    „Tisztelt Újszászi Ilona!
    Jómagam, és még sokan mások is értetlenül állunk ezelőtt a semmitmondó cikk előtt. Izgalommal vártuk, és nyitottuk ki csütörtökön a Délmagyarország lapjait, hátha olvashatunk egy cikket Községünk Algyő újonnan átadott Fehér Ignác Általános iskolájáról. Mivel Ön is községünk lakója, és az átadáson is személyesen láttam hogy jelen volt szomrúan vettem tudomásul hogy nem érdekli a téma. A mai világban amikor iskolákat zárnak be, és vonnak össze hatalmas dolognak tartom, hogy egy település önerőből iskolát épít. Az ünnepségen megjelent és beszédet mondott Dr. Kiss-Rigó László megyéspüspök, Magyar Anna Csongrád megye közgyülésének elnöke, és még sokan mások. Úgy tűnik ez nem hírérték önöknek, igaz nem halt meg senki, nem szúrtak le senkit. Mindenesetre, ha Ön nem is, mi büszkék vagyunk Algyő új iskolájára, és megnyugtathatom Önt NEM szorongunk!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egy asztalnál

"A határon túliak ügyében ma is csak végletekben tudunk gondolkodni." Tovább olvasom