Délmagyar logó

2017. 02. 25. szombat - Géza 1°C | 8°C Még több cikk.

Szvatopluk aranykora

"A józanság csodát tehet két elvileg európai szövetséges állam viszonyában."
A szlovák kormány, bár ne így lenne: a szlovák választók támogatásával, nem látja szívesen a révkomáromi főtéren Szent István szobrát, nem látja szívesen, ha magyar államfő magyar közösségeket látogat meg, s ezeket a közösségeket legszívesebben áttolná a határon, mint Szlovákia ellenségeit.

Egyszerű pszichózisa ez annak a szorongásnak, hogy amit a magukénak mondanak (a felvidéki területet, településeket, erőforrásokat), azt nem érezhetik teljesen magukénak. Mert ugye homogén nemzeti kultúrtörténetet nem lehet visszamenőleg úgy kreálni, hogy mazsolázgatunk a régi királyok, hadvezérek, tudósok és sportolók között, s amit nem lehet vinni, attól megvédjük Szlovákia szuverenitását. Úgy tűnik, nemcsak a jelenbe nehéz belenyugodni, de a múltba is. A sokszínű kultúrhistória bajára két recept van, s közülük a keleten ismertebb az, amivel a Ceausescu-féle Romániában próbálkoztak: átnevezni, eltörölni, letagadni a másik nép emlékeit, s asszimilálni őt magát. Igaz, a kormánytag Slota-féle „minden magyar faluba Szvatopluk-szobrot" terv már ezt az utat járná, főleg, hogy nem igazolt: Szvatopluk morva szlávjai elődei-e a szlovákoknak?

Van egy másik recept is, amelyet Szlovákia európai csatlakozása óta el lehet várni a szlovák kormánytól. A többnyelvűség előnyeinek megbecsülése, a kultúrák megismerésre, a tartózkodás a tömegek politikai okból való heccelésétől, s általában véve a józanság csodákat tehet két elvileg európai szövetséges állam viszonyában. Szlovákiának nem lehet nehezebb elfogadni, hogy a történelmi magyar állam része volt, mint Magyarországnak azt, hogy igazságtalanul szabdalták szét, a múltjának emlékezetét tiltják, átnevezik vagy hagyják lepusztulni, közösségeit politikailag zaklatják.

Az 1968-as szovjet bevonulásban való magyar részvétel pedig, mint ürügy a magyar államfő kitiltására, a szlovák választók átlátszó manipulációja. A magyar állam már 1989-ben bocsánatot kért az állampárt tettéért, s ezt Sólyom László személyesen is megtette tavaly. E bűnökért tovább vezekelni olyan lenne, mint kérdőre vonni Szlovákiát az Oroszországgal ápolt kapcsolatai miatt, vagy azt kérdezni, a szlovák kommunista Gustáv Husák mi járatban volt a szlovák Dubceket eltávolító szovjetek oldalán 1969-ben?

Olvasóink írták

  • 1. .suhym. 2009. augusztus 25. 06:21
    „Ismét gratulálok a cikkhez:))”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sisi, a celeb

„ Mi, magyarok nagy szeretettel fordulunk az osztrák uralkodóház elhunyt és élő tagjai felé." Tovább olvasom