Délmagyar logó

2017. 02. 21. kedd - Eleonóra 0°C | 7°C Még több cikk.

Tanító és tanár

"Ki a tanár? Aki inspirál. Például önnevelésre, önművelésre."
Mióta ünnepeljük a pedagógusokat? Magyarországon 1952 óta. Akkor a köszöntőhöz kiváló tanítói és tanári okleveleket is adtak az ország legjobb pedagógusainak. Ötven éve, 1959-ben is hullott díjeső, de az oklevélnél is jobban örülhetett az a hét „legjobb nevelő", aki külföldi kiküldetésként a Szovjetunióba, az NDK-ba, Csehszlovákiába utazhatott. Lapunk korabeli tudósításából az is kiderül, hogy „bevonult a szegedi úttörők díszes sorfala", érkeztek a dísztáviratok, a színház művészei ajándékműsorként előadták Verdi Aidáját. Este a Hungáriában „a szegedi nevelők vidámságban együtt szórakoztak a városi tanács vendégeként".

Ma? Nincs ekkora csinnadratta a pedagógusnapon: jó, ha egy-egy virágszálat kapnak a tanarak. Igaz, úttörők és Szovjetunió, NDK, Csehszlovákia sincs, mint ahogy örömmel nélkülözzük a vezényszavas ünneplést is. Fontos viszont az a jutalom, amiben minden tanár részesül: a tanítvány emlékezete. Hogy az egykori nebuló fél évszázad múltán is szívesen gondol vissza Papdi tanító néni órájára, vagy hogy melyik tanára miatt lett maga is tanár, meg hogy ki adta a kezébe Antoine de Saint-Exupéry-t, aki valahol azt írta: „ha hajót akarsz építeni, ne azzal kezd, hogy a munkásokkal fát gyűjtetsz, és szó nélkül kiosztod közöttük a szerszámokat, és rámutatsz a tervrajzra. Ehelyett először keltsd fel bennük az olthatatlan vágyat a végtelen tenger iránt..."

Miért éppen június első vasárnapján köszöntjük a pedagógusokat? A mindentudó világháló szerint „az UNESCO és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1996-ban ezen a napon fogadta el a pedagógusjogokról szóló, 150 paragrafusból álló határozatot".

Paragrafusok? Igen: újabban a jogsértésekről, a megütött-megalázott tanárokról, a pedagógia csődjéről szólnak a hírek. Meg arról, hogy már nem az iskolában tanul a legtöbbet a gyerek, hanem a világhálón barangolva.

Ki a tanár? Aki inspirál. Például önnevelésre, önművelésre. Merthogy mindenki a maga tanára is. A költő Chesterton szavaival: „A világon mindenkinek hinnie kell abban, hogy képes valami olyasmit nyújtani, amit a világ nélküle nem kapna meg."
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A könyv hangja

"Akinek van ideje, menjen arra, és figyeljen, hátha megszólítja valaki vagy valami." Tovább olvasom