Délmagyar logó

2017. 01. 19. csütörtök - Sára, Márió -7°C | 0°C

Teréz anya háza

"Szeged városa gazdagodott egy templommal. Gazdagodott, ugyanabban az értelemben, mint a városi felújításokkal vagy az egyetem tanulmányi központjával, mert szebb, élőbb, élhetőbb lett tőle. Gazdagodott azért is, mert a 160 milliós épület saját anyagi értékén túl felmérhetetlen értékeket őriz és éltet tovább a hit és a hagyomány számára."
Szeged városa gazdagodott egy templommal. Gazdagodott, ugyanabban az értelemben, mint a városi felújításokkal vagy az egyetem tanulmányi központjával, mert szebb, élőbb, élhetőbb lett tőle. Gazdagodott azért is, mert a 160 milliós épület saját anyagi értékén túl felmérhetetlen értékeket őriz és éltet tovább a hit és a hagyomány számára.

A templomot Boldog Kalkuttai Teréznek szentelték, és bizonyára hamarosan Kalkuttai Szent Teréz-templomra változtatja nevét. Hiszen már a névadó közkeletű neve – Teréz anya – is azt jelzi, hogy hívő katolikusok, más vallásúak, és a nem hívők számára egyformán szent volt, legalábbis abban az értelemben, amelyben a személyes szeretetet szentnek és adománynak érzi az ember. Isten kicsiny ceruzája, ahogyan Indiában nevezték, felülírta a zsúfolt, arctalanodó világnak azt a rémképét, hogy az ember magára marad a bajban, ha már nem teljesítőképes. Az intézmények és törvények korában személyes odaadó szeretetével vette vállára, méghozzá törékeny, női vállára a legelesettebbek és legsúlyosabb betegek szenvedését, és ráébresztette az emberiséget arra, amire a legjobb szándékú törvények, projektek és retorikák sem képesek, hogy a szeretetet hordozó ember személyes; arca, neve van, akárcsak mindnyájunknak. Ezzel az üzenettel szentelte fel a szeged–csanádi egyházmegye új és nyugalomba vonult püspöke az újszegedi templomot, s ez egyben a keresztény hagyomány legidőszerűbb üzenete is, amely magától értetődő módon megtalálja helyét a nyitott társadalomban.

Az új templom épülete egyben közösségi hely is lesz, abban a legjobb értelemben, amelyben a mai Magyarországon szükség van minden közösségre, amely összetartással és az egymás iránti jóhiszemű bizalommal építkezhet. Szeged gazdagodott egy hellyel, ahol a közösség, mint meghirdette, befogadó, az emberek párbeszédét, jó kapcsolatát segíti elő, s ezzel morális támaszt és biztos azonosságérzést nyújt.

Mit kívánhatnánk Szeged új templomának? Hogy gyarapodjék. Falait érlelje meg az idő. Oltárképétől segítségre szoruló lelkek kapjanak vigaszt. Teréz anya képe úgy ivódjék a szegedi tudatba, mint az alsóvárosi Fekete Mária. Termében bátorító és felemelő szavak csendje zengjen, akkor is, amikor üresen várja híveit. Isten jelenléte töltse meg a belépő szívét, és küszöbe így kopjon el. Historia Domusában pedig, majd száz évek után lapozva, több, sokkal több bejegyzés szóljon keresztelőkről, mint temetésekről.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Városok koronái

"Miközben a fővárosban egyre-másra nyílnak a szebbnél szebb szállodák – most éppen a New York… Tovább olvasom