Délmagyar logó

2016. 12. 02. péntek - Melinda, Vivien 1°C | 8°C

Tetemrehívás

JEGYZET - "Annak a fának a gyümölcse érett be, amelyet az elmúlt években gondosan nevelgettek."
„Horthy tetemre hívta ezt a bűnös várost, most is elkerülhetetlen a hasonlóan kemény kiállás" – hangoztatta a listázási javaslatával hírhedtté vált Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő, amikor az első bécsi döntés 75. évfordulójához kapcsolódva tegnap felavatták „a szakrális magyarságtudattal kormányzó" Horthy Miklós mellszobrát Budapesten, a Szabadság téren. A tudósítások szerint mintegy hatszáz ellentüntető – többen fotós transzparenseket tartottak, sárga csillagot viseltek – nézett farkasszemet az avatásra gyülekező négyszáz főnyi csoporttal, amelyben egyesek gárdaegyenruhában, világháborús katonai, illetve csendőregyenruhában jelentek meg a Hazatérés temploma előtt. Az igét hirdető Hegedűs Loránt lelkipásztor szerint hamarosan „elkerülhetetlen lesz egy ismételt határozott kiállás a nemzet védelmében".

Az ember olvassa az online tudósításokat, nézi a képeket – és nem akar hinni a szemének. Nem mintha váratlan lenne a Horthy-kultusz fellángolása; a most provokációról beszélő és a szoborállítást sietve elítélő kormánypárti politikusok mindössze azt felejtik el, hogy annak a fának a gyümölcse érett be, amelyet az elmúlt években oly gondosan nevelgettek.

Vasárnap hallgatom az MR1 Kossuth Rádióban a 15 órás Híreket; várom, hányadik lesz a sorban a szoborállításról szóló információ, amely az online hírportálokon a legolvasottabbak közé került. Hiába. Sikeresen teljesített a Tudásod a jövőd program; 870 megváltozott munkaképességűt segít a kormány; „Homályos pénzügyi körök dollármilliókkal hizlalják Gyurcsány Ferencet" – ezek a vezető hírek. A tíz információt tartalmazó hírblokkba nem fért bele a szoboravató; még a halgazdálkodást szabályozó, hamarosan elkészülő miniszteri rendeletről szóló hír is fontosabb volt nála.

Ez az eset csak egyetlen példa, de igazolni látszik Bajomi-Lázár Péter és Tóth Borbála elemzését, amit Elhallgatások és csúsztatások címmel az Élet és Irodalom adott közre a közmédiában zajló manipulációról. A szerzőpáros szeptemberben két héten keresztül figyelte, milyen hírek szerepelnek a kormánytól független hírmédiumokban, majd megnézte: vannak-e a hírek között olyanok, amelyeket a közmédia fontosabb hírműsorai elhallgatnak, megcsonkítva közölnek, vagy merőben új értelmezési keretbe helyeznek. „A közmédia hírszerkesztői számos, a kormányra nézve rossz hírt nem tartottak közlésre érdemesnek, vagy csak pár szóban, érintőlegesen, a kontextus és a részletek ismertetése nélkül foglalkoztak ezekkel" – állapítják meg a kutatók. Azt tapasztalták, a közmédia hírműsoraiban más hírmédiumokhoz képest szokatlanul sok jó hír hangzik el, ezeket a győzelmi jelentéseket a szerkesztők jellemzően a hírműsorok elején helyezik el. Egyes összefoglalókban egyáltalán nem szerepelt olyan hír, amely kétségeket ébreszthetett volna a tekintetben, hogy az országban a „jó irányban" mennek a dolgok.

A kutatók szerint a médiaanomáliák rendszerré állnak össze: „A közmédia szisztematikusan igyekszik manipulálni – a kormányzat számára kedvező hírnarratívaként tálalni – a tárgyalt események többségét". A munkatársak nem végzik el egyik legfontosabb feladatukat: a kormány ellenőrzését.

Olvasóink írták

42 hozzászólás
  • 42. v.imre 2013. november 07. 10:20
    „Az este beleolvasgattam a kommunista Kossuth könyvkiadó 1972-ben (!) kiadott Horthy Miklós titkos iratai című könyvbe. Ajánlom minden mai Horthyt elutasító figyelmébe. Részletes, korabeli dokumentumok bemásolásával tárja elénk azoknak az éveknek az eseményeit, a nemzetközi környezetet. Úgy is mondhatom: Könyörögve kérem! 1943 végén Olaszország már átállt, kilépett a háborúból, amerikai kézen volt. Már ebben az évben Bőhm Vilmos vezérezredes tárgyalt az angolszász hatalmakkal az átállásról azt remélve Horthyval együtt végig, hogy ők hamarabb ideérnek, mint az oroszok. De amerika megállt az Alpoknál. Területünk felszabadítását átengedte az oroszoknak. Hitlernek hátországként volt szüksége Magyarországra. Menthetetlenül. A könyv torzítás nélkül elemzi a zsidókérdés történetét, nem elkendőzve Horthy felelősségét csökkentő körülményeket. 1944 elején (korábban rosszul emlékeztem) Veres László külügyminisztériumi személy tárgyalt utoljára az angolokkal, reményteljes eredménnyel, de nem lett belőle semmi. Emlékezzünk csak az ország harmincas évekbeli gazdasági teljesítményre, Horthy támogatottságára. Kandó villamos mozdonyok, vasúti szerelvények, a híres Ganz-Mávag világszerte szállított kikötői darui, "ezüstvonatok" Argentínába, Egyiptomba, a híres gőzmozdonyok, mint a 424-es 1936-ból, amelyik még az 1960-as években is a MÁV és Európa egyik legszebb és legjobban teljesítő vontató eszköze volt.
    ((Ha valaki ezen könyv tartalmának a kommunista Horthy ellenes propaganda szájízének megfelelő alternatív tartalmú anyagot is szeretne megismerni, nekik ajánlom Vas Zoltán Horthy című könyvét. (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest) Tetszése szerint "kéjeleghet" a Horthyt és családját gyalázó, becsmérlő mondatokban.))”
  • 41. Örvájn 2013. november 06. 20:03
    „Bocsánat de lemaradt: Tehát a kérdésekben akár a történészek is megegyezhetnének.”
  • 40. Örvájn 2013. november 06. 19:51
    „Sajnos a huszadik század derekán, nem ált rendelkezésre a mai értelemben vett közvélemény kutató. Így csak találgatni lehet a kormányzó elfogadottságáról, népszerűségéről. Nem beszélve a választójogi anomáliákról amelybe Bethlen István nyúlt bele (1922 kormányrendelet, majd azt lényegében megismétlő 1925-ös választójogi törvény). De visszaemlékezések, alapján az a következtetés vonható le, hogy a kormányzó a harmincas évek végére, negyvenes évek elejére, igen népszerű, széles körben elfogadott vezetőként irányította magyarjait. Mindezt köszönhette a háborús konjunktúrának, a magyar mezőgazdasági termékek jelentős részét felvette a német piac, valamint az iparban is nőtt a termelékenység ( a nyersanyag hiány csak a háború utolsó éveiben volt érezhető). A munkanélküliség szinte megszűnt, a reál bérek a harmincas évek második felében folyamatosan nőttek. A háború a 1943-ban erősödő bombázások miatt vált érezhetővé, de a Kállai kormány kettős politikája miatt a szövetségesek mérsékelten alkalmazták, így a lakosság számára a 1944-1945 fordulóján vált érezhetővé. Megemlítésre szorul a revíziós politika sikere. Mindent egybe vetve a kormányzó lemondásával, nem csak nemzetközi figyelmet, hanem saját nemzetének figyelmét is magára vonta volna, a szokatlan, katartikus döntéssel. Már csak ez is mellette szólt volna. A morális, etikai indokok után. A kormányzó tanácsadói fenn a várban minden bizonnyal kapacitálták a Főméltóságú urat a kormányzói jogkör további viselésére, a magyar szuverenitás részbeni fenntartásával indokolva. Holott ez a döntés inkább az akkori kormányzó politikai elit (1925-ős választójogi törvény) további hatalomban maradását szolgálta. A kérdések: Horthy a klessheimi kastélyból vissza utazva a kormányzói különvonatról (a vonatot több estben -katonai szervények mozgása miatt - várakoztatva lett) üzent haza. Vérontást elkerülendő. A német haderőt végig a szívós védelem jellemezte, a román kiugrás gyorsan rövidítette meg a frontvonalat, -igaz csapatokat is mentesített-, Magyarország jelentős élelmiszer tartalékkal, valamint földgáz, (ploiesti elvesztése után) jelentős kőolaj bázissal is bírt. Ifj. Horthy Miklós szőnyeges kalandja Otto Skorzeny-el egyértelműen a zsarolás célját szolgálta.”
  • 39. v.imre 2013. november 06. 14:20
    „38. csonakos

    Köszönöm!”
  • 38. csonakos 2013. november 06. 12:38
    „Milyen figyelmetlen vagyok! Bocsánat! Isten éltessen erőben egészségben kedves Imre!”
  • 37. csonakos 2013. november 06. 12:37
    „36. v.imre 2013.11.06. 10:36
    Imre Barátom!
    A kérdés második részére a válasz, kevés! Egyértelmű volt Orbán a parlamentben ahol a Jobbiknak adott válaszában a szélsőségeseket és a jobbikosokat is fölszólította szavazzanak rá, illetve a Fideszre! Ezzel "összecseng" a hallgatása Horhy szobor ügyben! Nem akarja megsérteni a lehetséges radikális, szélsőséges szavazóit! (Szándékosan nem írok más jelzőt rájuk mert ők is magyarok még ha másként gondolkodnak akkor is!)
    Az első kérdés már érdekesebb!
    Ezt egyedül a kormány és sajtója/hívei kommunikálják így pedig elég egyértelmű az, hogy Orbán úgy beszél mintha rajta és hívein kívül mindenki ellenség lenne, mintha csak ő szeretné az ország javát és senki más nem!
    Ha úgy lenne is ahogy mondod és te biztos így értetted akkor is gond mert ez egyben kirekeszt! Közben cinkosan összekacsint!
    Remélem ettől még jobban vagy mint tegnap mert az a front igen csak betett mindannyiunknak! További szép napot kívánok!”
  • 36. v.imre 2013. november 06. 10:36
    „35. csonakos 2013.11.06. 09:32

    Kedves csonakos Barátom!
    1956 október 23-i forradalmunk ünnepén a szövegbe fűzött Nagy Imrétől származó "Csapataink harcban állnak" idézet nem szó szerint értendően az ellenzék felé irányult. Retorikai elem volt, mint annyi más az emlékezés napjához alakítva. Sajnálom, hogy így értelmezed.

    A szoborállításról. Ha cinikus akarnék lenni megkérdezném, melyikről? A fidesz frakció, amelynek tagja a miniszterelnök is nyilatkozatban elítélte azt (Horthy szobor állítás). Mi mást kellene tennie?”
  • 35. csonakos 2013. november 06. 09:32
    „Imre barátom!
    Téged tényleg nem zavar, hogy ezt a majd harmincperces beszédet egy egész ország hallotta nem csak a jelenlévők, a TV jóvoltából? Ki ellen áll hadban a ti csatotok? A magyarok azon fele/kétharmada ellen aki nem a Fideszre szavazott vagy fog szavazni? Ime a beszéd! http://www.echotv.hu/kulonkiadas-orban-viktor-oktober-23-ai-beszede Ha az egészet hallgatom meg, - akárhányszor - akkor sem tudok vele azonosulni! Ha jól tudom ez nem egy pártgyűlésen hangzott el hanem mindannyiunk nemzeti ünnepén!
    Közben a szoborállításról meg nem nyilatkozik Orbán semmit! Hogy van ez?”
  • 34. v.imre 2013. november 06. 08:02
    „33. csonakos

    Ha a hely, a szimpatizáló hallgatóság és szövegkörnyezetből kiemelnek valamit, az igen durva jelentéstartalommal bíró tud lenni. Miután a helyszinen voltam azt is hallottam, hogy a választáson való részvételre buzdított ezzel, hogy ne hogy elkényelmesedjen a jónép és úgy járjunk nagy többségi elbizakodottsággal, mint történt az 2002-ben. Hogy az "úgyis győzünk" tudatában sokan csak a második fordulóban mentek el szavazni, amikor már késő volt. Az első fordulóban az MSZP-SZDSZ besöpörte a parlamenti helyek többségét.”
  • 33. csonakos 2013. november 06. 07:46
    „Ha nem lenne meg itt áljon miről is beszélek! Hol volt Orbán 56-ban? Részlet a beszédből:
    ""szerveződjetek, jelentkezzetek és csatlakozzatok! Nincs okunk aggódni, de lassan és biztosan be kell indítani a gépezetünket, hadrendbe kell állítani a csapatainkat, éppen úgy, hogy 2010-ben tettük. Készülődjetek, hogy most befejezhetjük azt, amit ´56-ban elkezdtünk""”
  • 32. csonakos 2013. november 06. 07:41
    „31. v.imre 2013.11.06. 07:34
    Imre barátom! Az októberi "ünnepi" beszédet Orbán mondta és nem a média szajkózza! Ott egyértelműen elhangzott az ellenség és a mi csapataink! Mintha nem is lenne demokratikusan megválasztott kétharmada Orbánnak és kormányának. Persze ha belegondolok lehet azt ismeri el, hogy a szavazók egyharmada adott kétharmados lehetőséget.”
  • 31. v.imre 2013. november 06. 07:34
    „29. csonakos 2013.11.06. 07:25

    Az MSZP is azt szajkózza, hogy ők állnak az igazság oldalán. Erről a szakadék két oldaláról beszél a média évek óta!”
  • 30. v.imre 2013. november 06. 07:31
    „26. Örvájn

    (Előbb egy zárójeles magyarázkodás. Nem vagyok hajnali mániákus neten, meg témán lógó, de ma hajnalban az este mellettem bekapcsolva maradt rádió adásra ébredtem fel. Pár napja meg a kábelszolgáltató frissítette a rendszert, s beindultak a készülékek, a merevlemez meghajtó)

    Szóval Horthy megítéléséhez, szerepéhez, felelősségére. Sokat olvastam Horthy visszaemlékezéseit és a történészek munkáit. Egy igen fontos részletet nem ismerünk teljes részletességgel. 1944 március 16-án (ha a napot elírtam, elnézést, emlékezetből írok) Horthy Hitlernél volt a megszállás napján. Onnét üzent haza, hogy ne legyen katonai ellenállás. Kérdések: Hitler kényszerítette Horthyt, vagy zsarolta? A németeknek a közeledő front és a térségben jelentkező kiugrási kísérletek biztonságukat gyengítő védelmi hatása miatt volt szükség Magyarország területére? És felmerül a kérdés, hogy csak zsaroló színjáték volt a Horthy fiú elrablása? A történészek sem találtak választ ezekre a fontos részletekre. Mert ezen kényes határnapot követően indult be a zsidók elleni akció. Szerintem Horthy ettől a naptól kezdve már nem volt teljes egészében felelőssé tehető ura a helyzetnek. Báb volt, s valóban nem volt ura a helyzetnek, nem volt képes dönteni hatalma átadásáról. Mi történik, ha lemond? Nem akarom ismételni, de muszály. Még nagyobb káosz lett volna, de lagalább ugyanaz, ami történt. Vészes, kritikus esetben a politikus is csak egyetlen ember. Egyébként Horthy Hitlernél tett látogatása előtt éppen (megint csak emlékezetből) Vörös János altábornagy tárgyalt Moszkvában a háborúból való kilépésünk esetleges lehetőségéről. Nem-e éppen erre durvult be Hitler?”
  • 29. csonakos 2013. november 06. 07:25
    „28. v.imre 2013.11.06. 06:04
    Orbánon kívül ki volt még aki két részre osztotta az ország lakóit? Ellenség és csapataink? Gondolom az októberi beszéd idézetét már te is többször hallottad!
    Ugy a Jobbik mondta a mifajtánk ti fajtátokat. De egykutya.”
  • 28. v.imre 2013. november 06. 06:04
    „26. Örvájn
    Nehéz látni az igazság minden részletét. Amit a németek közvetlenül felügyeltek, ott nehezen lehetett apelláta. Vagy maguk intézték (Lengyelország), vagy a németbarát hadvezetés... Túlságosan kötődtünk a németekhez, éppen a lentebb általam írtak szerint. Amíg horthy képes volt hintapolitikát folytatni, adni is, meg korlátozni is a németeknek, történt ami történt. A kritikus 1944 márciusi német megszállás után már nem volt ura a helyzetnek. A feje fölött áttört a lavina. Felelős azért, mert a helyén maradt? Kinek adhatta volna át az ország kormányzását? Ahhoz egy teljesen más politikai rendszernek kellett volna létrejönnie. Egyik napról a másikra. De hol volt idő erre? A közeledő front minden nyomása, a hadi veszteségek közepette? Valamiként meg kell érteni ezt a kényszerállapotot.

    27. csonakos
    Nem vitaként, de kissé értelmezhetetlen az általad leírt mondat vonatkoztatása...”
  • 27. csonakos 2013. november 05. 11:18
    „25. v.imre 2013.11.05. 09:11
    Esetleg hoznál példát arra ki volt még Orbánon kívül aki a másik felet nem tartotta magyarnak? Mert én még nem hallottam mástól. Baloldalról meg végképp nem! (ugye itt nem a mifajtánkra gondolok)
    @ Örvájn!
    Igen! Megosztó de miért? Mert a média és a huncut együtt hallgatók, nem nyilatkozók ezt sugallják az embereknek! Nem mindenki veszi a fáradtságot, hogy utána nézzen mi is történt meg, hogy is! Az meg különösen érdekes, ami most alakul történelmi bizottság majd jól megmondja melyik az igazi történelem! Persze a "mi szánkíze" szerint!”
  • 26. Örvájn 2013. november 05. 11:03
    „A deportálás emberek százezreinek elhurcolása megölése olyan ordító bűn, amire nem lehet értelmes választ adni. Gosztonyi P. kormányzóról szóló életrajzi munkában, v. Gróf Edelsheim Gyulai Ilona Becsület és kötelesség című kötetben sok szép és pozitív gondolat található, melyekkel meg lehet érteni bizonyos döntéseit a kormányzónak. De mégis úgy gondolom a közel fél millió ártatlan lélekkel el kell számolni.

    Felelősségről!
    Teleki Pál 1941 áprilisában tragikus döntéssel világított rá a kényszerhelyzetre (igaz katonai, külpolitikai döntés, de visszafordíthatlan). Churchill, Teleki miniszterelnök halálakor, nyilatkozatban magasztalta a magyar Grófot, Képzeletbeli széket ígérve a háborút lezáró béketárgyalásokon a magyar államférfinak. Tudom a felsőoktatási keretszámok vallási felekezetek szerinti felosztása a első miniszterelnökségének idejére tehető, de mint magyar arisztokrata, tudós államférfi, a holokauszt ódiumát minden bizonnyal nem vállalta volna fel.”
  • 25. v.imre 2013. november 05. 09:11
    „22. csonakos 2013.11.05. 07:23

    Így gondolom valóban, hogy aki nem Orbánista, attól még MAGYAR. De ennek a fordítottjának is igaznak kell lenni! Lám, magam is 1971 óta voltam tagja az MSZMP-nek, s alapító tagja 1990-ben az MSZP-nek. A társadalom tagjaként oldal nélkül keresem és találom meg az általam annak ítélt igazságot, megfelelőséget, jóságot és aszerint értékelem át a nézetemet. Sokan ezt köpönyegforgatásnak tartják, ám ez csacsiság a részükről. Hiszen hol van már az MSZMP/MSZP eredeti eszmeisége? Az Thürmer Gyula pártjánál maradt. És - már megbocsásson mindenki - hová jutott a politikai osztály egy része teljesítményben Horthyhoz képest elnézve a mostani október 23-i egyik megemlékezésen történt "kakasviadalt" a jelölt és önjelölt pártvezetők ill. párt nélküli vezetők között?”
  • 24. v.imre 2013. november 05. 08:58
    „23. Örvájn 2013.11.05. 08:36

    És ha Horthy lemond 1944 márciusban Magyarország német megszállásakor mi más történt volna? A hadsereg java az orosz fronton. Ki állt volna ellen a németeknek a deportálás megkezdéséhez? És biztos, hogy a Budapesti zsidók akkor is itthon maradhattak volna és nem vitték volna ki őket is megsemmisítésre? És biztos az, hogy Nürnbergben tévedtek volna Horthy esetében, cselekedetei megítélésében, hogy semmi büntetést nem kapott? A népek bírósága is Horthysta volt, vagy lett? És megint vissza az időben: mi lett volna, ha az a kevés itthon volt "haderőnk" ellenáll a németeknek 1944 márciusában? Lövések és halál. Horthy kényszerhelyzetben volt, nem tehetett másként, nem volt értelmes kibúvás lehetősége, ami viszont nem áll meg Kádár esetében. Mert Kádár önszántából lett hazaáruló.”
  • 23. Örvájn 2013. november 05. 08:36
    „A hozzászólások magas számán is látható mennyire megosztott az emberek véleménye a Horthy korszakról. Biztos így van ez Spanyolországban Franco esetében, Szerbia esetében Tito, v. Romániában Ceau?escu v. Antonescu, megítélése vonatkozásában. Jobboldali, polgári értékrendűnek érzem magam, mondhatni ,,nemzeti", mégis az utóbbi időben, mióta úgymond divat a magyarkodás, (kocsma szinten)! Valahogy taszít ez nagy Magyarországos, rovás írásos, ijászkodó melldöngetés. Félre értés ne essék nagyon szeretem hazám, annak történelmére, kultúrájára büszke vagyok. De a kocsmai retorika undorító. Sajnos egyre többet lehet ezzel találkozni. A kormányzóra visszatérve bármennyi jó és hasznos döntést tudunk felsorolni, a deportálások idején le kellett volna mondani (független a német megszállástól). Csak így lehetünk következetesek! Merthogy Kádárt sem azért kell megvetni (ill. nem lehet tisztelni) mert lakásokat, iskolákat épített (a rezsim) hanem az 1956-ban elkövetett hazaárulásért, , a több száz akasztásért, a több száz sortűzben meghaltért, a több százezer elüldözöttért.”
42 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sírkertekben

JEGYZET - A művészet, de a tudomány is a halál gondolatából született. Tovább olvasom