Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Tévé előtt

"A gyorshajtásról és a dohányzásról szóló társadalmi célú reklámfilmekhez hasonló erős hangütésű kampányt indított az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a magyar televíziós csatornákon."
A gyorshajtásról és a dohányzásról szóló társadalmi célú  reklámfilmekhez hasonló erős hangütésű kampányt indított az  Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT)  a magyar televíziós csatornákon. A filmek arról szólnak, mennyire kiszolgáltatott az egyedül tévéző gyermek a műsorok által közvetített erőszakkal, szexualitással és általában a félelemmel szemben.

Túlzás lenne a fényes rúdnál erotikusan táncoló kislány vagy a tortába kést vágó kisfiú? Elég egy átlagos héten végigböngészni a műsorújság címeit, s összehasonlítani mindazzal, amitől féltjük gyermekeinket. A pénz mindenhatósága, a zsarolás, a kegyetlenkedés, a durva beszéd, az erőszakos halál, a megszállottság, a bosszúállás, a cinikus érzéketlenség, a legkülönbözőbb misztikus trükkökkel elért szorongások, az áruvá tett testiség, a lerontott önkifejezés, a hajsza, a sokkolás, a vesztesek és gyengék megalázása, az önzés, a csalás, az intrika és a legkülönfélébb lelki vájkálások műfajtól függetlenül ömlenek a nézőre. És még csak nem is a szórakoztatás sablonjairól van szó, ahonnan felszínességet, vihogást és divatot kap a gyerek. Lehet, hogy e felsorolás túlzónak hat, pedig nem az. A Magyarországon elérhető televíziós műsorkínálat egy hetének produkcióiból származik.

Az ORTT adatai szerint a 18 év alatti magyarországi fiatalok naponta átlagosan három órát tévéznek, közülük pedig a 12 évnél fiatalabbak még ennél is többet ülnek tévé előtt. Ha úgy vesszük, annak az időnek legalább felét töltik tévézéssel, mint amennyit iskolai órákon vannak. Egy másik felmérés arra is kitér, hogy a gyermekek 80 százaléka nagyjából magára illőnek érzi azt az állítást, hogy gyakran tévézik egyedül. Ha a valóságban ez az arány kevesebb is, annyi valószínű, hogy a  képi megjelenítésre különösen fogékony gyermekek esetében sokszor nincs, aki segítsen a tévében látottak feldolgozásában.

Kié hát a felelősség? Kétségkívül visszás, hogy ugyanott látni az ORTT reklámfilmjeit, ahol a gyermeki lélekre rossz hatású médiatartalmakat is. Mintha a tévéadók a szülőre akarnák hárítani a maguk felelősségét is. Egészen biztos, hogy egy ember egy hetében nem történik annyi rossz, mint egy hét tévéműsorában, amit neki kínálnak. Az emberi természet talánya, hogy ezt miért igényli mégis. Az azonban már valóban a szülő felelőssége, hogy ott legyen gyermeke mellett, amikor az tévézik. Ennél többet akkor tehet, ha maga is válogat, és saját példáján keresztül neveli tudatos médiafogyasztóvá gyermekét.

Olvasóink írták

  • 1. KukoricaJancsi 2008. december 29. 17:42
    „Még az a szerencse, hogy nem mindenkinek van tévéje!
    Sőt! Sok családnak nincs TV-je!

    De azt is tanítani kellene, hogy az internettől hogyan védje a szülő a gyermekét.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Meleg víz - ingyen

"Fontolva kecmergünk ki gödreinkből. Ki tudná előszámlálni, hányszor cipeljük éveken át fölöslegesen… Tovább olvasom