Délmagyar logó

2017. 09. 20. szerda - Friderika 10°C | 18°C Még több cikk.

Túlélés

"Talán ez az oka a mai kettősségnek is, amely az állampárti örökséget jellemzi. A kényelmes, védett munkahelyek szemben a mai rohanó élettel. A nézhető tévéfilmek, szemben a bornírt show-műsorokkal. Varga József vagy Tamási Eszter személyisége, szemben a hebrencs sztárbemondókkal."
Ha kényes is a kérdés, tegyük fel: miért van, hogy a kommunizmus áldozatainak emléknapját tartózkodva kezelik az emberek Magyarországon, míg a hasonló nemzeti tragédia gyásznapját, október 6-át teljes közmegegyezés övezi? A vérbíróságok, Gulág, Recsk, az ávós terror, az erőszakos téeszesítés, az ötvenhat utáni megtorlás, a szovjet megszállás, a III/III-as beszervezések, az elhallgattatott, megtört életek miért nem visszhangoznak jobban?

Erdélyből elszármazott filozófus-politikusunkról mesélik, hogy a Ceausescu-rendszer 1989-es bukása után kolozsvári írótársaságban így emelte poharát: „Hát, túléltétek!" Mire az egyik köszöntött ezekkel a szavakkal kapta fel pezsgőjét: „Hát, nem. Nem éltük túl!".

Magyarország túlélte. A kommunizmus késő kádári korszaka a diktatúra túlélhető változatát teremtette meg, amely úgy ahogy meghagyta a magánélet értékeit, de a becsületes életcél az elboldogulásnál több nem lehetett, mert ahhoz már a rendszer támogatása kellett. Az államra utalt, elfásult emberektől a rendszer a jövő alakításának érzését vette el. A szocializmust, amelynek már hangzása is senki által nem hitt pártkongresszusi beszédeket idéz fel, úgy váltotta fel a demokrácia, hogy az állampárti garnitúra képtelen volt tovább menedzselni a gazdasági csődöt. Több mint 20 millió dollár adósságot örökölt tőle az ország. És fő öröksége a felkészületlenség volt, az hogy az emberekre, mielőtt esélyük lett volna kezükbe venni sorsukat, egyszerre zúdult az addig idealizált piacgazdaság, adókkal, munkanélküliséggel, stresszel és szétesett értékekkel.

Talán ez az oka a mai kettősségnek is, amely az állampárti örökséget jellemzi. A kényelmes, védett munkahelyek szemben a mai rohanó élettel. A nézhető tévéfilmek, szemben a bornírt show-műsorokkal. Varga József vagy Tamási Eszter személyisége, szemben a hebrencs sztárbemondókkal. Vagy fordítva: Kádár, Apró vagy Komócsin beszédei a lapokban, szemben a sajtószabadsággal. A névadó ünnepségek, szemben a keresztelőkkel, a Gorenje-turizmus a szabad utazással, a határon túli magyarokra fordított figyelem, szemben azzal, hogy a „román elvtársakat is meg kell érteni".

A kommunizmus bűnei nemcsak áldozataiban testesülnek meg, hanem több nemzedék elvett hitében és álmaiban is. Magyarország szívében, gondolataiban cipeli ezt a terhet. A túlélés árát.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Galamb, száraz ággal

"Történt pedig, egy nappal Mátyás előtt, hogy vadgalamb röppent föl előttem a járdáról. A közönséges… Tovább olvasom