Délmagyar logó

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 10°C | 16°C Még több cikk.

Ünnepen gyújtogatók

"Nem akarok félni nemzeti ünnepen Budapestre érve. Márpedig az történt velem március 15-én, amikor egy családi rendezvényre igyekezve be kellett hajtanom a fővárosba."
Nem akarok félni nemzeti ünnepen Budapestre érve. Márpedig az történt velem március 15-én, amikor egy családi rendezvényre igyekezve be kellett hajtanom a fővárosba. Bár tudtam, a veszélyes belvárosi gócpontokat elkerülöm. Autóm nem érinti azokat a helyeket, ahol az újkori magyar ünneplés szabályai szerint jobb esetben magányos kukákat gyújtanak fel, de az sem elképzelhetetlen hogy Molotov-koktéllal kínálnak meg autókat, középületeket, rendőrsorfalat. Mégis, gyomortájékon éreztem egy kis görcsöt.

És persze dühöt is. Mert azzal természetesen egyetértek, hogy a demokráciában mindenki szabadon fejthesse ki véleményét. De azzal is, miszerint a szabad vélemény kinyilvánítása nem egyenlő a rombolással. Mint ahogy az ünnepbe nehezen fér bele díszletként egy olyan kordonrendszer, ami lassan már átkígyózik fővárosunk minden fontosabb terén, utcáján.

Egy olyan napon, amikor – hitem szerint – hősökre, és nem vitatott kormányprogramokra kellene emlékeznünk. Igen, hősökre, mert 1848 és 1849 ezrével emelt ki a tömegből olyan forradalmárokat, akik vagy azért érdemlik meg örök hálánkat, mert olyan eszmékkel ajándékozták meg ezt a nemzetet, amilyenekre egy modern polgári társadalmat lehetett volna felépíteni. Vagy azért, mert fatalpú bakancsokban, kilométerek százait gyalogolták el egyik csatából a másikba igyekezve, és kartácstűz sem ölhette ki belőlük a szándékot: igen, ők egy szabad, független Magyarországon akarnak élni.

Budapestre érkezvén én erről szerettem volna a fiamnak beszélni. De inkább azon gondolkodtam: a napi politikától felhergelődve akad-e még olyan, aki, mondjuk, azt szeretné megtudni: mi is történt pontosan március 15-én, 1848-ban. Netán arra kíváncsi, milyen is lehetett a másnap, ama 16-a, amikor a fellelkesült pesti polgárnak azon kellett agyalni: győztünk, na de most merre is tovább?

Gyanítom, nagyon is sokan vagyunk, akik fehér asztal mellett, baráti társaságban szívesen mesélnénk régen megsárgult könyvekből kiolvasott történeteket erről a korról. És üzennénk a mindent aktualizáló, netán egészen hamis párhuzamokat megvonó szónokoknak: uraim, kéretik végre hétköznapokon politizálni!

Olvasóink írták

  • 6. egal 2008. március 20. 20:15
    „1. és 3.

    Lehet várni a szebb jövőt, csak szebb lesz-e?”
  • 5. joy 2008. március 20. 16:44
    „[4] l!
    Ja. Pont, mint 2006 szeptemberében az mtv-nél.
    Csak most a Nemzeti Színház-at gyújtották volna föl.”
  • 4. legal 2008. március 18. 06:43
    „Azt meg különösen nem értem, miért kellett rendőri sorfallal lezárni az estére utcán magukra maradt kb. 300 fős - Budaházyt követő - hőzöngőt? Hagyták volna őket, mentek volna a francba előbb-utóbb. Ha én lettem volna az illetékes rendőri vezető, beépítettem volna soraik közé öt civil megfigyelő emberemet, hagytam volna őket menni amerre akarnak, s néhány rendőri bázison telepített gyors reagálású egységgel mentem volna ellenük, ha kémeim jelentették volna, hogy kritikus célt tűztek ki maguk elé. Így, hogy szembe sorakoztak fel velük szembe, nyilvánvaló lett a látványos összeütközés kiprovokálása. Látszott a tévé képernyőjén az ütközet előtt, hogy e - egyébként még engedéllyel ott tartózkodó - "rendbontók" még hallgatták szónokukat. A rendőrség követett el megint alapvető taktikai hibát.”
  • 3. S.Grandpierre Cecília 2008. március 17. 21:56
    „Igen nagyon sokan szeretnénk békésen ünnepelni március 15.-én. És máskos is, ha lenne rá okunk. De az lenne a legszebb ünnep, ha az országot nem tennék tönkre, és nem adnák el a fejünk fölött. Még van képük kimenni az utcára és ott szonokólni? Az lesz az igazi Ünnep, ha lemondanak a kormány tagjai, elszámolnak a szétlopott vagyonnal és otthon magukba szállva elgondolkodnak. Nem pedig rendörőket úszítanak az adófizetők pénzén a népre? Micsoda szégyen ez külföldön is. Iszonyatos rendőri túlerő, provokálják ezzel is a népet. Kordonok, miért félnek ennyire? Talán van mitől. És ismerjük a mondást: "fejétől bűzlik a hal". Hiszek abban, hogy lesz még olyan március 15.-e, amikor az újságírók is szabadon vallhatják meg véleményüket a sajtóban, amely azt a nemes célt kellene, hogy szolgálja, amelyre hivatott; az igazságot a köz elé tárni, nem pedig fordítva. Vajon a Délmagyarország munkatársai mit tesznek azért, hogy szebb jövőről álmodozhassunk? Ők a tollal tudnának harcolni ezért. És őszinte, nyílt, igaz szavaikkal! Az igazságért mindennap kötelesek vagyunk harcolni. Azt is nehéz lehetne megmagyarázni a gyerekeknek, hogy miért van ilyen iszonyatos sok rendőr az utcákon, és kik ellen vannak ennyire felvértezve? Talán magyar ember magyar ellen áll egymással szemközt, vizágyúkkal, fegyverekkel a "védtelen" nép ellen? Na ezen is lehet gondolkodni. Nem az utcán kellene harcolnunk, ha a bársonyszékekben rendesen végeznék a dolgukat! És még ezért kapják a magas fizetéseket? Tisztelt Uram! Ezen is töprenghetne egy kicsit...s egyszer őszinte, tiszta lélekkel írjon az igazságról, ha látja azt.”
  • 2. legal 2008. március 17. 18:01
    „Megértem Bátyi Zoltánt, de magam is kérdezem, miért kellett reggeltől estig demonstrálnia a fekete seregnek Budapesten, amikor a kutya nem rontott rá délután a Széchenyi lánchídon átsétált Gyurcsány Ferencre?”
  • 1. DBLaci 2008. március 17. 16:49
    „Nos, én sem akarok félni március 15.-én. Pedig félnem kell, mert a Dohány utcában ezrével készülődnek a harcra (magyarok ellen) a rendőrök. Hogy jutottunk idáig, könyörgöm, hova süllyedünk még??? És aki szerint a tüntető hazafiak a hibásak, az meg szégyellje magát, mert a tüntetés, a felháborodás mind TÜNET, KÖVETKEZMÉNY! A hazaáruló kormánynak köszönhetjük, hogy itt tartunk, nem a hazafiaknak. "uraim, kéretik végre hétköznapokon politizálni!" :D Erre meg nem mondok semmit... Március 15.-én, a Szabadságharc (hahó, hahó, szabadságharc!!!) kezdetének az évfordulóján nincs mit ünnepelni egy diktatúrában, egy rendőrállamban... Azok a hazafiak, akik tüntetnek várják a legjobban a Szebb Jovőt, amikor majd lehet ünnepelni.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Függetlenség, felelősség

"Március idusán, 1848-ban aztán kirobbant a pesti forradalom. Petőfiék ekkor még elsősorban nem a… Tovább olvasom