Délmagyar logó

2017. 11. 18. szombat - Jenő 5°C | 8°C Még több cikk.

Visznek itt mindent

"Lopják a transzformátorházból a hűtőolajat. Ezen már nem lehet nem röhögni, sírva. Amúgy is sírva vígad a magyar, akkor meg tegyük mellé, legyen így: röhögve lop."
Lopják a transzformátorházból a hűtőolajat. Ezen már nem lehet nem röhögni, sírva. Amúgy is sírva vígad a magyar, akkor meg tegyük mellé, legyen így: röhögve lop. Persze lehet itt historizálni, hogy hú, a negyven év átkosban mindenki így kompenzált, hazatermelődtek a gyárak, üzemek, megmaradt a reflex. Aztán itt van a megélhetési – mert már csak így hívják. Ma már ugye olyan szegények a szegények, hogy csak így élhetnek, nem is tudnak másképp. Meg hogy szükség van az új „arisztokráciára", törvényszerű az eredeti tőkefelhalmozás, magától értetődő hát, hogy luxusvillává meg díszes cégszékházzá „privatizálódott", meg közbeszerződött sok-sok ez-az, persze így-úgy.

Sőt lehet, hogy valahol itt lehet a lényeg? Talán valamiféle összmagyar, eredeti nyersanyag-felhalmozás nyomait tapasztalhatjuk? Vagy csak valami általános, betölthetetlen üresség követelődzik a pszichénk mélyén? Viszik a síneket (úgy, hogy húzzák maguk után a földön – a rendőröknek csak követni kell a barázdát). Viszik a vezetéket, a héten egy ismerősömnek vágták el úgy házánál az elektromos betápláló kábelt, hogy mindhárom fázist rajta hagyták (tehát ész nélkül). És persze viszik a bengát, a naftát – minden formáját a folyékony kőolajszármazékoknak, autóból, csövön, vezetéken, mindenen keresztül, amin csak lehet. Mit számít, hogy felrobbannak, mit számít, hogy agyonverheti őket az áram egy trafóházban, mert ugye az olthatatlan szajrééhséget azt ki kell elégíteni. És még általánosítani is hiábavaló ostobaság, hogy cigány, meg külföldi, meg éhes politikus, cégvezető, lop itt minden réteg, osztály, nemzetiség válogatás nélkül – ha nem gázolajos hordóból, akkor a cégkasszából.

Lehet historizálni, de szerintem felesleges – a mérleget most kell megvonni. A múlt az múlt, a lopás meg lopás, ennyi. Nem megélhetési, nem tőkefelhalmozási, csak így: lopás. Ezzel most kell szembesülni, és nem takarózni, hogy eddig is így volt, meg hogy nem lehet, lehetett másképp. Igenis lehet. Az, hogy valaki szegény, nem mentesíthet, mint ahogy az sem, ha valaki gazdag. Tudom, tele az összes dutyi, az igazságszolgáltató meg lágyszívű: jaj, szegény halmozottan hátrányos, meg jaj, szegény fehérgalléros milliárdos. Azért ez sem lehet ok.
Mindez csupán szellemiség kérdése, itt dől el a koponyámban: a lelkiismeretemet alárendelem-e az anyagi érdekeimnek? Amíg igen a válaszom, biztos, hogy a röhögve lopók csapatát erősítem.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kézjelek

"Ha kétnaponta írnánk a szemétről, ami a Tiszát és partját csúfítja, talán célt érnénk. Talán. Azért… Tovább olvasom