Délmagyar logó

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 2°C | 12°C Még több cikk.

Vonzerő

"...a kilencvenes évek elején még furcsán tekintettünk a gazdag Nyugatról érkezett, itt új otthont teremtő csodabogarakra."
A rendszerváltás óta százötvenezer külföldi állampolgár telepedett le Magyarországon – a bevándorlók többsége európai, jórészt a környező országokból származik. A statisztikák szerint Nyugat-Európából tízezren, az Egyesült Államokból háromezren jöttek, a kutatások azt is mutatják: a család nélkül, egyedül érkezők között jóval több a férfi.

A vasfüggöny lebontása előtt nem volt nagy divat errefelé a nagy jövés-menés, a kilencvenes évek elején még furcsán tekintettünk a gazdag Nyugatról érkezett, itt új otthont teremtő csodabogarakra. Új volt az a nyitott, rugalmas és szabad életszemlélet is, amit a messziről jött világvándoroktól tanulhattunk. Emigráns magyar családban, Kanadában született, amerikai állampolgárságú, a nyugdíjas éveit már Szegeden élvező ismerősöm mondogatta akkoriban: az embernek egy élete van, ezért ő oda megy, ahol ezt az egyet a legjobban élheti. Gyermekei induló vállalkozását csak úgy tudta támogatni, hogy egyetlen komoly értékét, kertvárosi házát pénzzé tette Amerikában. A nyugdíjbiztosító által havonta folyósított apanázs azt már nem tette volna lehetővé számára, hogy – mint sok szerencsésebb helyzetben lévő honfitársa – az egész évben kellemes Floridában béreljen egy lakást. Nálunk viszont gondtalanul élhet belőle haláláig.

A nyugatihoz képest alacsony magyarországi ingatlanárak miatt sokáig nagyon megérte nálunk befektetésként jó helyen lakást, házat, birtokot venni. Budapesten egész társasházak kerültek brit, német, olasz vagy ír tulajdonba. Az árak ráadásul dinamikusan emelkedtek, aki 10-15 éve vásárolt ingatlant, biztosan nem járt rosszul, tulajdona ma már legalább a háromszorosát éri.

Bármilyen meglepő, nemcsak a minden harmadik bevándorlónak otthont adó fővárosban számottevő a külföldiek létszáma. Az ezüstérmes Pest megye után – ahol 14 százalékuk él – Csongrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg a maga 6-6 százalékos részesedésével a dobogó harmadik helyén osztozik. A Homokhátságon tanyát vásárló svájci André Eggenschwiler példája is azt mutatja: a bográcsos pörkölt mellett bizonyára a földművelésre, gazdálkodásra kiválóan alkalmas területek jelentik az itt letelepedők számára az igazi vonzerőt.

Olvasóink írták

  • 1. kekecke 2008. október 01. 09:14
    „a homokhátságon valóban vannak kiválóan alkalmas területek gazdálkodásra ? ? ?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Röhög az alvilág

"...azok a bűnözők, akik ma megbilincselt kézzel, őrkutyával a sarkukban járhatnak még a sétára is,… Tovább olvasom