Délmagyar logó

2017. 02. 28. kedd - Elemér 5°C | 18°C Még több cikk.

Zabhegyezők mániája

"Egyszer volt Budán kutyavásár, még Mátyás király idejében, de a híre átvert Pestre is. A Zabhegyező Műhelyben is hallották hírét, az Öregátkos végén is. Nem a Duna jegén választottak ugyan főnököt maguknak – az is egyszer esett meg –, hanem titkos szavazással, demokratikusan."
Egyszer volt Budán kutyavásár, még Mátyás király idejében, de a híre átvert Pestre is. A Zabhegyező Műhelyben is hallották hírét, az Öregátkos végén is. Nem a Duna jegén választottak ugyan főnököt maguknak – az is egyszer esett meg –, hanem titkos szavazással, demokratikusan. Mielőtt elővették volna céduláikat a legjobb mesterek, megbeszélték, kinek az ülepe alá illene legjobban a legnagyobb szék. Nem tudták a szerencsétlenek, hogy demokratikusan választanak diktátort maguknak.
Hamarosan megtudták.

A műhely neve Nemzeti Vállalatból Kft. lett. Begyűrűzött a külföld is, a keleti helyett a nyugati. Tombolt volna a győzelmi mámor a beiktatási ceremónián, ha a demokratikusan megválasztott új főnök zabhegyező lendülettel le nem hűtötte volna őket. Olyasmit mondott, hogy az új idők szele szerint mindenkinek meg kell barátkoznia a gondolattal, egy munkahelyen nem lehet végiglébecolni az életet. Elkezdte letördelni azoknak a szarvát, akik legjobban mellette szavaztak.
Mintha zabot hegyezett volna.

Az idő meg nem állt, a káefté részvénytársasággá változott. Az is begyűrűzött időközben, szintén nyugatról, hogy a kirugdalásra specializálódott két láb viselőjét is két lábbal rúgták ki. Újra keresztvíz alá tartották a céget, és a boldog Zrt. nevet ragasztották rá. Zártkörű részvénytársaság lett.

Ilyen értékes ember azonban el nem veszhet, ahogy a kádermegmaradás törvényét örököltük – el nem vész, csak átalakul –, országosan meleg fészket raktak alá. Rúgásra rebdelt két lábát vitte magával, és teljes nyugalommal használta is. Nemzeti sporttá lett a nem bokázókat lébecolóvá nyilvánítani, valami hirtelen huzat egyszer aztán onnan is kiröpítette, de ennek már a győzelmi zászlóhoz semmi köze nem volt.

Igaz jószág nem még mindig vész el, három kisebb cég karfájában is megkapaszkodott. Elvált hitvesétől, elhagyván négy gyerekét is, mert ők se értették meg az idők szavát, és nőül vette első zabhegyezéséből a legszebben mosolygót. Rakta is alá a tüzet rendületlenül. Ha már a kiskirályoknál is kitelhet a böcsület négyévenként, te is vágj bele, édes fiam. Vannak még, akik emlékeznek hősi múltadra, ahogy a nagy Napóleonra is emlékeztek Korzikából való visszatértekor.

Az összekuszálódott szénakazal rendes petrencébe boglyázásához szép tervet villázott össze, titkos záradékkal. Sok okos gondolat belefér egy jó boglyába, nem is lett volna avval semmi baj, csak a záradék szája felejtődött nyitva. Kivitte belőle a huzat, hogy az immár magyar kórrá honosult külföldi fertőzetben folyton cserélődő apparátusból kiktől szabadulna meg az első héten, és kik követnék a másodikon, harmadikon, negyediken.

Erősen bízott benne, a demokratikus választáson kiskirályságra juthat. Többen is pályáztak erre a posztra, a nagy léptékre készülő két lába már a küszöbben megbotlott. A legdemokratikusabb kiskirály nem ő lett, de változatlanul szövögeti terveit. Jeligéje változatlan: senki ne lébecolhassa végig az életét.

A baj csak az, hogy a zabhegyezők is szaporodnak a damaszkuszi úton.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megnézi a madarakat

"Az elnök most elmegy, és megnézi a madarakat: így reagált a politika nemrég arra a hírre, hogy… Tovább olvasom